|
|
| GAGYBÁTOR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA |
| 2011. június 21., kedd 10:21 |
Önkéntesek Hete Gagybátorban |
|
Önkéntesek Hete Gagybátorban
Az Önkéntes Központ Alapítvány támogatásával megszerveztük az első nagy programunkat: egy közösségi kert kialakítását a régi iskola udvarában. Ennek részeiként megépítettünk egy három részes komposztállomást, két csirketraktort tyúkóllal, ástunk egy tavat, és ültettünk egy kis zöldségeskertet.
A program létrehozásában több irányból kaptunk önkéntes segítséget. Egyrészt a wwoof programon keresztül szervezett, külföldről érkezett önkéntestől, másrészt Magyarországi önkéntesektől, és természetesen helybeli lakosoktól is.
A program célja a természetközeli gazdálkodás módszereit bemutatni, és az egyes részek közötti összefüggést konkrét példákkal alátámasztani. Első eredményünkként azt értük el, hogy a helyi emberek kíváncsiságát felkeltettük. A harmadik naptól rendszeresen jöttek fel érdeklődők, akik nagy valószínűséggel fogják követni a projekt hosszzabtávú eredményeit.
Komposztállomás
A sikeres termelés kulcsa a gazdag termőföld. Termelés közben a talaj minőségét nem csupán megőrizni akarjuk, hanem fejleszteni. Palántáinkat olyan földbe akarjuk ültetni, amelyben dús élet zajlik: Giliszták, rovarok, gombák, és egysejtű fajok ezrei megadják a növénynek azt az életerőt, amitől nem lesz szüksége vegyi irtószerekre, vagy műtrágyára. Ezt a gazdag termőföldet folyamatos komposztálással érhetjük el.
Komposztállomásunkban három részleg van. A középső, fedett részen tároljuk a száraz anyagot, a mi esetünkben szénát. A bal oldalon komposztálható anyagokat halmoztunk egymásra, rétegekben. Legalul egy réteg rőzsét raktunk, ami a levegőzést biztosítja. Erre egy frissen vágott zöld leveles réteget raktunk, ami azonnali felbomlása nitrogénnel és nedvességgel látja el a komposzt alját. Ezt követően tavalyi (és azelőtti) falevelekből, szénából, és kevert trágyából raktunk felváltva rétegeket, hogy egy jó szén – nitrogén arány alakuljon ki. A legtetejére konyhai szerves hulladékot lehet rakni, amit mindig letakarunk a középső részen lévő szárazanyaggal. A jobboldali részt akkor kezdjük el építeni, ha a bal oldal megtelt, ami általában egy évig tart. Míg az egyik oldal érik, a másik oldalon komposztálunk.
Csirketraktor és tyúkól
A csirketraktor lényege a talaj szakszerű megművelése. Mielőtt ültetni tudunk, a földet egy kicsit fel kell lazítani, kigyomlálni, és enyhén megtrágyázni. Ezt csirkék a kapirgálásukkal nagyon szépen megcsinálják. Csak az a fontos, hogy ne vigyék túlzásba a dolgot. Ezért jó az ha egyszerűen tovább lehet őket vinni, ha megfelelően előkészítették a talajt.
A csirketraktorunkban három tyúk fér el. Nappal a csirkehálóval letakart részben dolgoznak, és éjszaka a fedett helyükön találnak védelmet. Ilyenkor érdemes továbbhelyezni őket, hogy mire reggel kijönnek, friss füvet legelhessenek. Két csirketraktorral dupla annyit dolgoznak, és egymás mellett haladhatnak. A megművelt földre érett komposztot terítünk, és kezdődhet az ültetés.
Mert nem akarjuk a három-három csirkét egyfolytában a csirketraktorban dolgoztatni, építettünk egy igényes tyúkólat, amibe harminc őshonos baromfit hoztunk. A „Sárga Magyar” fajtájú tyúkok között van két kakas is, valamint egy kotlós kiscsibékkel. A tyúkólat hagyományos fonott kerítéssel vettük körbe, amihez bőven láttak el anyaggal a helyiek.
Helybeli Komposztálás
Jó termőföldet nemcsak a komposzt dombon lehet építeni, hanem egyből ott, ahova ültetni akarjuk növényeinket. Ennek a helybeli komposztálásnak több előnye is van: Esőben teleszívja magát mint egy szivacs, és száraz időben megvédi a talajt a kiszáradástól. Továbbá, kevesebb vadnövény nő utána, és a vastag réteg szerves anyag bomlásakor bőven ellátja a palántákat a megfelelő termőanyagokkal.
A frissen kaszált füvet a földön hagytuk, és csupán egy-két ásószúrással lazítottuk fel. Ezt letakartuk egy vastag réteg kartonnal, hogy a gazt elnyomja. Erre egy réteg érett trágyát raktunk, amit szalmával takartunk le, jó vastagon. Ültetéskor a szalmát széthúztuk, egy ásóval a kartonrétegen át a földbe szúrtunk, és egy kis lyukba beleültettük a palántát. Utána visszahúztuk a szalmát, és jól megöntöztük.
Tó
A tó az egész program legnagyobb kihívása volt, de egyszerre a rendszer legfontosabb része. A funkciói közé tartozik a kert öntözése, az iskola tetejéről és a domboldalról lefolyó esővíz összegyűjtése, és egy mikroklíma kialakítása, ami sokfajta élőlénynek ad majd életteret.
A tó ásásához gép volt szükséges. Sikerült a tavat úgy kiásatni, hogy méretei egyrészt a szabályoknak megfelelőek legyenek, másrészt, hogy telelési lehetőséget adjon a halaknak, amiket még később fogunk betelepíteni. A tó partjai változatosak. Sekély és mélyebb részeket is alakítottunk. Egy a domboldalba lerakott csövön keresztül fogjuk a vizét a kertbe irányítani, hogy ott öntözésre használjuk fel.
A tó kialakulása egy bizonyos időbe fog telni. A víz szintje folyamatosan emelkedik, de mire az egész medret betölti egy pár hét szükséges. Halak telepítése előtt nagyon fontos megvárni míg kialakul egy természetes egyensúly. Ezt segíti ha más élő vizekből hozzáadunk, és ezzel az ottani élővilágból telepítünk be mikrobákat, rovarokat, növényeket, stb.
Tóth Istvánné
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|