|
|
| Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) |
| 2011. október 14., péntek 19:21 |
Az ÖTV tervezet „megbünteti” az önkormányzatokat -Kritikus és elkeseredett hangok a MÖSZ országos konferenciáján (I.) |
|
Egyes polgármesterek sokismeretlenes egyenlethez mások egy – elsősorban a kistelepüléseket – büntető törvénykönyvhöz hasonlították az új Önkormányzati Törvény Belügyminisztérium által készített normaszövegét október 14-én, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Az önkormányzati rendszer átalakítása” címmel szervezett országos konferenciáján, ahol felmerült annak gondolata is, hogy a polgármesterek közös petícióban tiltakozzanak az elfogadhatatlan feltételeket tartalmazó törvénytervezet ellen.
Mivel Dr. Láng Zsolt, az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság elnöke váratlanul lemondta előadását, az interaktív konferencia első felében – Dr. Gémesi György MÖSZ-elnök köszöntője után – a két legnagyobb hazai önkormányzati érdekszövetség önkormányzati törvényjavaslattal kapcsolatos véleményét ismerhették meg az egybegyűltek.
Dr. Dietz Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) társelnöke a szféra jelenlegi problémáit ismetetve, elsősorban az elaprózott település- szerkezetet, a működési nehézségeket, az alulfinanszírozottságot, a kevés helyi bevételt és az eladósodottságot emelte ki. Problémás területnek nevezte továbbá az oktatás kérdéskörét, ahol meg kell találni, hogyan érvényesülhessen majd a lokálpatrióta szemlélet az állami irányítás alá vont intézményekben, hogyan ne vezessen az egységesítés sehol színvonalromláshoz, illetve, hogy milyen központi forrásokra számíthasson az a település, amelyik a későbbiekben mégis vissza szeretné venni oktatási intézményét.
A nehezen kezelhető gondok sorában említette a közszolgáltatások árszabályozásának, a tűzoltóságok államosításának, illetve más önkormányzati vagyontárgyak térítésmentes állami kézbe adásának kérdését. Mindemellett felhívta a figyelmet arra: hiába teszi lehetővé az állam, hogy az önkormányzatok saját, helyi adókat vessenek ki, a legtöbb magyar településen nem terhelhető tovább a lakosság.
A TÖOSZ társelnöke több üdvözlendő kezdeményezést is talált a tervezetben. Ilyen a kötelező és az önként vállalt feladatok szétválasztása és az önkormányzati rendészeti szervek létrehozásának lehetősége, de a polgármesteri hatáskör erősítése is a rendszer hatékonyságát szolgálja. Aránytalannak nevezte továbbá a jegyzők és a főállású polgármesterek illetményének csökkentését, melynek következtében sokan hátat fordíthatnak a szakmának.
„Az új Ötv. tervezet azért született, hogy megoldja az önkormányzati szféra válságát, de nem sikerült ezt a célt elérni vele” – kezdte a normaszövegről tartott elemzését Dr. Fábián Zsolt, a MÖSZ főtitkára. Gödöllő alpolgármestere szerint a tervezet leértékeli az önkormányzatok munkáját, erősíti a kormánytól való függést, megszünteti a megyék aktív szerepét, és az önkormányzati érdekegyeztetést sem teszi kötelezővé a kabinet számára.
A MÖSZ főtitkára nagyon szerencsétlennek nevezte a kötelező társulások kialakítását, s azt is, hogy az önkormányzatoknak nincs lehetőségük társadalmi kontrollt gyakorolni a járási hivatalok fölött. A kormány gyámkodása sok helyen – például a hitelfelvétel korlátozása és az önként vállalt feladatok finanszírozása esetében – tetten érhető, s nem igazán lehet mire vélni az önkormányzati rendőrség létrehozásának kötelezővé tételét, valamint a kéményseprői feladatok települési hatáskörbe rendelését sem.
Az önkormányzati szövetségek helyzetértékelése után a külső helyszínek – Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Győr, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Szolnok, Szeged, Szombathely és Veszprém – interaktív kapcsolása következett. A kihelyezett helyszíneken – amelyeken összesen többszáz polgármester gyűlt össze – elsősorban az intézményátadás, a járási hivatalok működése, illetve az önálló polgármesteri hivatalok fenntartásának lakosságszámhoz kötése foglalkoztatta a megjelenteket.
Számos helyen megfogalmazódott, hogy ha az új Ötv. tervezetet ebben a formában elfogadják és hatályba lép, az a kistelepülések ellehetetlenüléséhez vezet. A megjelent polgármesterek nem értettek egyet az oktatási intézmények állami kézbe vételével, mert tapasztalataik szerint – megfelelő finanszírozás mellett – helyben hatékonyabban és biztonságosabban el tudják látni a feladatukat. A jövővel kapcsolatban Polt Rita, Magyarpolány polgármestere feltette a kérdést: hol vannak azok a szakemberek, akik csupán Veszprém megyében a több mint 100, önkormányzatok által fenntartott oktatási intézményt átveszik, és azokat a későbbiekben szakszerűen üzemeltetik majd?
Kupainé Ambrus Gyöngyi, Kistokaj polgármestere egy többismeretlenes egyenlethez hasonlította a javaslatot, melynek ismeretlen tényezője, hogy mitől működik majd jobban az új rendszer az eddiginél, illetve mennyivel szolgálja jobban az emberek és a települések érdekeit. Hidvégi József fonyódi polgármester szerint is túl sok az ismeretlen a tervezetben, valószínűleg még az alkotói sem ismerik pontosan azokat. Fonyód első embere ugyanakkor üdvözölte a polgármesterek és a képviselők szakmai felkészültségének növelésére irányuló kezdeményezést.
Tilhoff István, aki 25 éve irányítja a 800 fős Mátyásdomb községet, azzal a kérdéssel fordult a normaszöveg alkotói felé: „belegondoltak-e, hogy ha koncepciójuk megvalósul, egy kistelepülés polgármestere annyit fog keresni, mint egy közfoglalkoztatott?”
„Lekezelnek minket, mint a kalauz a villamosjegyet, és velünk együtt a választópolgárokat is lekezelik – állapította meg Franka Tibor, Kerepes polgármestere, aki az elmúlt rendszerben átélt település-összevonásokhoz hasonlította a normaszövegben foglaltakat, és közös petíció benyújtását javasolta polgármester társainak a tervezet ellen való tiltakozásul. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|