Önkormányzati sajtószolgálat
MTI - hírügynökség
2024. március 29. péntek
Hírek témák szerint

KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
2011. október 20., csütörtök 11:22

Ifjúságkutatás Kecskemét 2011
A 2011. évi városi ifjúságkutatási program záró szakaszához érkezett. A június elején indult kutatás második üteme is lezárult: több mint 1000 fő, Kecskeméten élő, vagy tartósan itt tartózkodó, 15-29 éves fiatal egyéni vagy csoportos lekérdezése történt meg.
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a HELPI Kecskeméti Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda koordinációjával és a Kecskeméti Ifjúsági Kerekasztallal együttműködve ifjúságkutatási programot valósít meg, melynek céljai a következők:
olyan általános helyzetkép nyújtása az adott témakörök vonatkozásában, amely alkalmas arra, hogy célzottan meghatározhatók legyenek az ifjúsági projektek és intervenciós programok irányai
hiteles információkat nyújtani a kecskeméti ifjúság életmódjáról, kulturális és médiafogyasztásáról, szabadidő felhasználásáról, társadalmi részvételéről, önkéntességi és mobilitási szokásairól, valamint értékrendjéről. Kecskemétre fókuszáló összehasonlító adatok létrehozása a korábbi magyarországi kutatások vonatkozásában
összehasonlítható adatok létrehozása, valamint az aktuális tendenciák felvázolása az illetékes döntéshozók és szervezetek, valamint az érintett korosztály, illetve a kecskeméti polgárok számára.
A mostani kutatás abban különbözik a korábbitól – sőt más hazai városok kutatásaitól is – hogy a középiskolai korosztályon túl a 18-29 éveseket is megszólaltatja. Így lehet valóságos és átfogó képet kialakítani. Az elemzés során ugyanis kiderül, hogy a középiskolások és az egy generációval idősebbek számos kérdésben eltérően gondolkodnak.
Kecskemét önkormányzata számára kiemelkedő fontosságú, hogy megismerje a kecskeméti fiatalok valós igényeit és problémáit, hiszen csak így lehet igazán jó programokat kidolgozni az ifjúság életkörülményeinek javítása érdekében, valamint így alakulhat ki tényleges párbeszéd a fiatalok és a város vezetése között. A cél, hogy ez a korosztály bevonható legyen a döntéshozatalba.
A kutatás eredménye az ifjúsági cselekvési terv felülvizsgálatának is alapját képezi majd, e terv jelöli ki a következő évek operatív lépéseit.

A kutatás 3 lépcsőben zajlott:
a 15-18 éves korosztály lekérdezése önkitöltős kérdőív formájában a középfokú oktatási intézményekben a tanév végéig sikeresen megtörtént
a 19-29 éves korosztály tagjait címlistából, véletlen kiválasztás módszere mellett személyesen keresték meg a kutatási program kérdezőbiztosai
a kutatás záró szakaszában speciális ifjúsági csoportok, közösségek (egyházi iskolák fiataljai, főiskolások) fókuszcsoportos interjúja zajlott, mely árnyalhatja az egyéni lekérdezések eredményeit

A kutatás eredményeiről várhatóan 2011 novemberében jelenik meg az első gyorsjelentés, a felmérés iránymutatásai pedig már a városi ifjúságfejlesztés 2012-től esedékes, következő időszakának tervezését is segítik.
A 2011. évi ifjúságkutatás megvalósítását Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a Városi Támogatási Programon keresztül 650.000 Ft összeggel támogatja, de a Kecskeméti Ifjúsági Kerekasztalnak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz benyújtott sikeres pályázata is segíti a programot.
Az ifjúságkutatási program kutatócsoportjának szakmai vezetője Libor Zoltán, Kecskemét Megyei Jogú Város ifjúsági referense. A kutatás technikai lebonyolítója a HELPI Ifjúsági Iroda, szakmai felelőse: Borda Balázs, vezető munkatárs.
Érték-trend, avagy milyen normákat tartanak követendőnek a kecskeméti középiskolások
A kutatás egyik legizgalmasabb területe a fiatalok által követett értékek és normák feltérképezése. A mai civil és tudományos közbeszédben egyaránt gyakran tűnnek fel értékválságról, sőt értéknélküliségről szóló megállapítások. A fiatalok viszonylatában általában kétféle megközelítéssel lehet találkozni: egyesek szerint a mai fiatalokban már nyomokban sem fedezhetők fel a hagyományos, tiszteletre méltó értékek, így a jövő e tekintetben talán még a jelennél is sötétebb. Mások úgy vélekednek, hogy a jövő nemzedéke jelentheti az egyetlen kiutat a mostani morális válságból, mert ők érintetlenek a múlt árnyaitól, így tiszta lappal indulnak. Mi megkíséreltük felmérni a kecskeméti ifjúság által vallott értékeket, mert ennek ismeretét elengedhetetlennek tartjuk a korosztály megismerése és megértése szempontjából.
A fiatalok értékrendjének kialakulásában döntő szerepet játszanak azok a minták, amelyekkel szocializációjuk során találkoznak, ezért először ezeket próbáltuk meg feltérképezni. Arra kértük a középiskolásokat, hogy válaszoljanak arra a kérdésünkre, hogy ugyanazokat az értékeket és normákat követik-e, mint az általunk felsorolt viszonyítási csoportok. A megkérdezett középiskolások 73%-a követi a szülei által közvetített értékeket és normákat, 54% osztja a barátai értékeit és normáit, míg a rokonok által képviselt értékeket és normákat 47% tartja követendőnek. A legalacsonyabb a média személyiségek által közvetített értékek és normák követettsége, csupán a megkérdezettek 12%-a tartja ezeket követésre érdemesnek. Ugyancsak alacsony az egyházak és a tanárok által megjelenített értékek és normák követési hajlandósága. Elmondható, hogy továbbra is a szülők, a barátok és a család hatása a legerősebb a fiatalok értékrendjére. Örvendetes, hogy a média sokkal kisebb hatást gyakorol a fiatalok értékrendjére, mint azt talán várnánk, ugyanakkor a tanárok és az egyház eredménye elgondolkodtató. A jelek szerint az oktatási rendszer és az egyház egyre kevésbé képes olyan személyiségek, követésre méltó példaképek kiállítására, akik megérintenék, megszólítanák a fiatalokat.
A kutatás során tizenhárom sarkos, olykor szándékosan provokatív állítással szembesítettük a középiskolásokat, és megkértük őket arra, hogy jelöljék be, hogy egyetértenek-e az egyes állításokkal vagy sem. Legnagyobb arányú egyetértéssel a középiskolások körében a „Fontos kiállni az igazunkért.” állítás találkozott. Ugyancsak egyetértett a döntő többség azzal, hogy „A saját tetteimért vállalnom kell a felelősséget.” Szintén biztató, hogy a válaszadók 78%-a szerint a belső értékek fontosabbak, mint a külsőségek, valamint hogy a tudást a megkérdezettek háromnegyede továbbra is értéknek tekinti. Legnagyobb elutasítottsága annak az állításnak volt, amely szerint „A szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket.”, ami azt mutatja, hogy a normák követése továbbra is a jelentős többség által támogatott viselkedésforma a középiskolások körében. Ugyanezt támasztja alá az is, hogy a nagy többség szerint a törvényeket mindenkinek be kell tartani. Szintén nagy elutasítottsága volt a „Ha sikeres akarsz lenni, nem lehetsz tekintettel senkire.” állításnak, tehát a szolidaritás értékként kezelése ugyancsak jellemző erre a korosztályra. A leginkább megosztónak a „Nem lehet becsületesen meggazdagodni.” és „A pénz boldogít.” állítás bizonyult, ami arra utal, hogy az anyagi javakhoz fűződő viszony jelenti az egyik legkomolyabb törésvonalat a középiskolás korosztályon belül. Elgondolkodtató, hogy a középiskolások 35%-a szerint nem lehet megbízni senkiben és 79% véli úgy, hogy az előrejutáshoz kapcsolatok kellenek. Ugyancsak figyelemre méltó az az eredmény, amely szerint a válaszadók 77%-a egyetért azzal, hogy „Ha az állam nem tud megvédeni, akkor jogos az önvédelem.
A középiskolások értékrendjének vizsgálatakor fontosnak tartottuk, hogy betekintést nyerjünk a korosztály toleranciájának jellemzőibe is, ezért arra kértük őket, hogy válaszoljanak arra, vajon zavarná-e őket, ha a szomszédjuk az általunk felsorolt csoportok valamelyikébe tartozna. Ebben a tekintetben a középiskolás válaszadók által leginkább elutasított csoport a cigányság és a szenvedélybetegek, illetve a büntetett előéletűek. Legkevésbé a kisgyermekes családok, a más nemzetiségűek és a határon túli magyarok szomszédsága lenne zavaró a megkérdezettek számára. Legmegosztóbb ebben a tekintetben a homoszexualitás, hiszen a válaszadók 41%-át zavarná, míg 52%-át nem, ha a szomszédja homoszexuális lenne.
Kíváncsiak voltunk a megkérdezettek magyarságképére is, ezért arra kértük őket, hogy az általunk felsorolt tulajdonságok közül válasszák ki azt a hármat, amelyet a legjellemzőbbnek tartanak a magyarokra. A válaszadó középiskolások szerint az öt legjellemzőbb tulajdonsága a magyarságnak a következő: pesszimista, hazaszerető, megvesztegethető, széthúzó és vendégszerető. Az öt legkevésbé jellemző tulajdonság a fiatalok szerint: szavahihető, rendszerető, megbízható, tisztességes és becsületes. Látható, hogy a megkérdezett 15-18 évesek magyarságképe meglehetősen negatív, hiszen míg az öt legkevésbé jellemző tulajdonság közé kizárólag pozitív tulajdonságok kerültek, addig az öt legjellemzőbbnek tartott között csupán két pozitív tulajdonság jelenik meg.
Vissza

Küldje tovább ismerősének

Nyomtatóbarát változat


Önkormányzati érdekszövetségek hírei
Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozója
2018. június 28., csütörtök 12:56
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége    2018. június 29-30-án  Gödöllőn rendezi meg a
 Magya...
TÖOSZ állásfoglalás a 2018. évi központi költségvetésről
2017. május 26., péntek 09:27
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) kibővített Elnöksége 2017. május 23-ai ül...
Országos önkormányzati szövetségek szolidaritási nyilatkozata
2016. június 8., szerda 19:13
Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) önkormányzati oldalát képviselő Elnökök T...
Belügyminisztérium hírei
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
A megszűnt Önkormányzati Minisztérium archív hírei
Az önkormányzati rendszer átalakításáról, az önkormányzatokat ...
2010. június 28., hétfő 17:02
Az új kormány önkormányzatokat érintő elképzeléseiről esett szó az ETK Önkormányzati Klub legutób...
Kormányzati segítség a zempléni településeknek
2010. május 13., csütörtök 11:29
Dr. Pataki István, az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára és dr. Hoffmann Imre, az Ország...
RSS  ▪  Impresszum  ▪  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fenntartva.