|
|
KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
2011. október 20., csütörtök 11:22 |
Ifjúságkutatás Kecskemét 2011 |
|
A 2011. évi városi ifjúságkutatási program záró szakaszához
érkezett. A június elején indult kutatás második üteme is lezárult: több mint
1000 fő, Kecskeméten élő, vagy tartósan itt tartózkodó, 15-29 éves fiatal
egyéni vagy csoportos lekérdezése történt meg.
Kecskemét Megyei Jogú Város
Önkormányzata a HELPI Kecskeméti Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda
koordinációjával és a Kecskeméti Ifjúsági Kerekasztallal együttműködve
ifjúságkutatási programot valósít meg, melynek céljai a következők:
olyan
általános helyzetkép nyújtása az adott témakörök vonatkozásában, amely alkalmas
arra, hogy célzottan meghatározhatók legyenek az ifjúsági projektek és
intervenciós programok irányai
hiteles információkat nyújtani a
kecskeméti ifjúság életmódjáról, kulturális és médiafogyasztásáról, szabadidő
felhasználásáról, társadalmi részvételéről, önkéntességi és mobilitási
szokásairól, valamint értékrendjéről. Kecskemétre fókuszáló összehasonlító
adatok létrehozása a korábbi magyarországi kutatások vonatkozásában
összehasonlítható adatok létrehozása,
valamint az aktuális tendenciák felvázolása az illetékes döntéshozók és
szervezetek, valamint az érintett korosztály, illetve a kecskeméti polgárok
számára.
A mostani kutatás abban különbözik a
korábbitól – sőt más hazai városok kutatásaitól is – hogy a középiskolai
korosztályon túl a 18-29 éveseket is megszólaltatja. Így lehet valóságos és
átfogó képet kialakítani. Az elemzés során ugyanis kiderül, hogy a
középiskolások és az egy generációval idősebbek számos kérdésben eltérően
gondolkodnak.
Kecskemét önkormányzata számára
kiemelkedő fontosságú, hogy megismerje a kecskeméti fiatalok valós igényeit és
problémáit, hiszen csak így lehet igazán jó programokat kidolgozni az ifjúság
életkörülményeinek javítása érdekében, valamint így alakulhat ki tényleges
párbeszéd a fiatalok és a város vezetése között. A cél, hogy ez a korosztály
bevonható legyen a döntéshozatalba.
A kutatás eredménye az ifjúsági
cselekvési terv felülvizsgálatának is alapját képezi majd, e terv jelöli ki a
következő évek operatív lépéseit.
A kutatás 3 lépcsőben zajlott:
a
15-18 éves korosztály lekérdezése önkitöltős kérdőív formájában a középfokú
oktatási intézményekben a tanév végéig sikeresen megtörtént
a
19-29 éves korosztály tagjait címlistából, véletlen kiválasztás módszere
mellett személyesen keresték meg a kutatási program kérdezőbiztosai
a
kutatás záró szakaszában speciális ifjúsági csoportok, közösségek (egyházi
iskolák fiataljai, főiskolások) fókuszcsoportos interjúja zajlott, mely
árnyalhatja az egyéni lekérdezések eredményeit
A kutatás
eredményeiről várhatóan 2011 novemberében jelenik
meg az első gyorsjelentés, a felmérés iránymutatásai pedig már a városi
ifjúságfejlesztés 2012-től esedékes, következő időszakának tervezését is
segítik.
A
2011. évi ifjúságkutatás megvalósítását Kecskemét Megyei Jogú Város
Önkormányzata a Városi Támogatási Programon keresztül 650.000 Ft összeggel
támogatja, de a Kecskeméti Ifjúsági Kerekasztalnak a Nemzeti Erőforrás
Minisztériumhoz benyújtott sikeres pályázata is segíti a programot.
Az
ifjúságkutatási program kutatócsoportjának szakmai vezetője Libor Zoltán,
Kecskemét Megyei Jogú Város ifjúsági referense. A kutatás technikai
lebonyolítója a HELPI Ifjúsági Iroda, szakmai felelőse: Borda Balázs, vezető
munkatárs.
Érték-trend,
avagy milyen normákat tartanak követendőnek a kecskeméti középiskolások
A kutatás egyik legizgalmasabb területe a fiatalok
által követett értékek és normák feltérképezése. A mai civil és tudományos
közbeszédben egyaránt gyakran tűnnek fel értékválságról, sőt értéknélküliségről
szóló megállapítások. A fiatalok viszonylatában általában kétféle
megközelítéssel lehet találkozni: egyesek szerint a mai fiatalokban már
nyomokban sem fedezhetők fel a hagyományos, tiszteletre méltó értékek, így a
jövő e tekintetben talán még a jelennél is sötétebb. Mások úgy vélekednek, hogy
a jövő nemzedéke jelentheti az egyetlen kiutat a mostani morális válságból,
mert ők érintetlenek a múlt árnyaitól, így tiszta lappal indulnak. Mi megkíséreltük
felmérni a kecskeméti ifjúság által vallott értékeket, mert ennek ismeretét
elengedhetetlennek tartjuk a korosztály megismerése és megértése szempontjából.
A fiatalok értékrendjének kialakulásában döntő
szerepet játszanak azok a minták, amelyekkel szocializációjuk során
találkoznak, ezért először ezeket próbáltuk meg feltérképezni. Arra kértük a
középiskolásokat, hogy válaszoljanak arra a kérdésünkre, hogy ugyanazokat az
értékeket és normákat követik-e, mint az általunk felsorolt viszonyítási csoportok.
A megkérdezett középiskolások 73%-a követi a szülei által közvetített
értékeket és normákat, 54% osztja a barátai értékeit és normáit, míg a rokonok
által képviselt értékeket és normákat 47% tartja követendőnek. A
legalacsonyabb a média személyiségek által közvetített értékek és normák
követettsége, csupán a megkérdezettek 12%-a tartja ezeket követésre érdemesnek.
Ugyancsak alacsony az egyházak és a tanárok által megjelenített értékek és
normák követési hajlandósága. Elmondható, hogy továbbra is a szülők, a
barátok és a család hatása a legerősebb a fiatalok értékrendjére. Örvendetes,
hogy a média sokkal kisebb hatást gyakorol a fiatalok értékrendjére, mint azt
talán várnánk, ugyanakkor a tanárok és az egyház eredménye elgondolkodtató. A
jelek szerint az oktatási rendszer és az egyház egyre kevésbé képes olyan
személyiségek, követésre méltó példaképek kiállítására, akik megérintenék,
megszólítanák a fiatalokat.
A kutatás során tizenhárom sarkos, olykor
szándékosan provokatív állítással szembesítettük a középiskolásokat, és
megkértük őket arra, hogy jelöljék be, hogy egyetértenek-e az egyes
állításokkal vagy sem. Legnagyobb arányú egyetértéssel a középiskolások körében
a „Fontos kiállni az igazunkért.” állítás találkozott. Ugyancsak
egyetértett a döntő többség azzal, hogy „A saját tetteimért vállalnom kell a
felelősséget.” Szintén biztató, hogy a válaszadók 78%-a szerint a belső
értékek fontosabbak, mint a külsőségek, valamint hogy a tudást a
megkérdezettek háromnegyede továbbra is értéknek tekinti. Legnagyobb
elutasítottsága annak az állításnak volt, amely szerint „A szabályok azért
vannak, hogy megszegjük őket.”, ami azt mutatja, hogy a normák követése
továbbra is a jelentős többség által támogatott viselkedésforma a
középiskolások körében. Ugyanezt támasztja alá az is, hogy a nagy többség
szerint a törvényeket mindenkinek be kell tartani. Szintén nagy
elutasítottsága volt a „Ha sikeres akarsz lenni, nem lehetsz tekintettel
senkire.” állításnak, tehát a szolidaritás értékként kezelése ugyancsak
jellemző erre a korosztályra. A leginkább megosztónak a „Nem lehet
becsületesen meggazdagodni.” és „A pénz boldogít.” állítás bizonyult, ami
arra utal, hogy az anyagi javakhoz fűződő viszony jelenti az egyik legkomolyabb
törésvonalat a középiskolás korosztályon belül. Elgondolkodtató, hogy a
középiskolások 35%-a szerint nem lehet megbízni senkiben és 79% véli úgy, hogy
az előrejutáshoz kapcsolatok kellenek. Ugyancsak figyelemre méltó az az
eredmény, amely szerint a válaszadók 77%-a egyetért azzal, hogy „Ha az állam
nem tud megvédeni, akkor jogos az önvédelem.
A középiskolások értékrendjének vizsgálatakor
fontosnak tartottuk, hogy betekintést nyerjünk a korosztály toleranciájának
jellemzőibe is, ezért arra kértük őket, hogy válaszoljanak arra, vajon
zavarná-e őket, ha a szomszédjuk az általunk felsorolt csoportok valamelyikébe
tartozna. Ebben a tekintetben a középiskolás válaszadók által leginkább
elutasított csoport a cigányság és a szenvedélybetegek, illetve a büntetett
előéletűek. Legkevésbé a kisgyermekes családok, a más nemzetiségűek és a
határon túli magyarok szomszédsága lenne zavaró a megkérdezettek számára.
Legmegosztóbb ebben a tekintetben a homoszexualitás, hiszen a válaszadók
41%-át zavarná, míg 52%-át nem, ha a szomszédja homoszexuális lenne.
Kíváncsiak voltunk a megkérdezettek magyarságképére
is, ezért arra kértük őket, hogy az általunk felsorolt tulajdonságok közül
válasszák ki azt a hármat, amelyet a legjellemzőbbnek tartanak a magyarokra. A
válaszadó középiskolások szerint az öt legjellemzőbb tulajdonsága a
magyarságnak a következő: pesszimista, hazaszerető, megvesztegethető,
széthúzó és vendégszerető. Az öt legkevésbé jellemző tulajdonság a fiatalok
szerint: szavahihető, rendszerető, megbízható, tisztességes és becsületes.
Látható, hogy a megkérdezett 15-18 évesek magyarságképe meglehetősen negatív,
hiszen míg az öt legkevésbé jellemző tulajdonság közé kizárólag pozitív
tulajdonságok kerültek, addig az öt legjellemzőbbnek tartott között csupán két
pozitív tulajdonság jelenik meg. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|