|
|
| SZIGLIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA |
| 2011. október 24., hétfő 16:26 |
Balaton parti önkormányzatok - A VIDÉK HALÁLA (1) |
|
Az önkormányzati rendszer átszervezése elsősorban a kistelepülések hivatalait, önkormányzatait fogja drasztikusan érinteni. A Balaton parti kis önkormányzatok polgármesterei tartanak az átszervezéstől. Szeretném hangsúlyozni, nem a pozíciónkat féltjük, számunkra a településünk fejlődése, jövőképe a fontos, és a törvényhozóknak is meg kell érteni, veszélyes lépés egy-egy ilyen fontos láncszemet (önkormányzatot) kivenni a rendszerből. Akár elfogadjuk, akár nem, a Balaton parti önkormányzatok jelentik a balatoni turizmus alappilléreit, és itt nem csak a városokról beszélünk,. mivel a térséget elsősorban kistelepülések alkotják.
Most szeretném a helyi viszonyok, vagyis egy kiemelt üdülőkörzetbe tartozó kistelepülés vezetőjének szemével megközelíteni a kérdést. Sokféle számítási módot lehet hallani, de mindegyiknél az alapkérdés a lakosságszám. Ez a számítási mód valóban jó és valós állapotot tükröz egy háttértelepülésen, egy olyan településen, ahol nem beszélhetünk turizmusról és nyaralóingatlanokról. Nem tudom elfogadni azt a politikusi hozzáállást, hogy a nyaralóingatlanokkal és a tulajdonosokkal kapcsolatban az önkormányzatoknak nincs dolga, nincs feladata. Saját példánkból tudom, hogy az önkormányzatok feladatai hatványozottan nőnek márciustól egészen novemberig, amikor is a nyaralóingatlanok ügyes-bajos dolgaival is foglalkoznunk kell. Ilyenkor néha a lecsökkentett apparátusunk kevésnek bizonyul. Nem beszélve a vendégforgalomról és az ezzel járó feladatokról, gondokról. Szigliget esetében, pedig mi egy kistelepülés vagyunk, ez a szám kb. 200.000 turistát jelent egy évben. Véleményem szerint a Balaton turisztikai jövője szempontjából elfogadhatatlan, hogy drasztikusan átalakítsák az önkormányzati rendszert a „Régióban”.
Jelenleg a Balaton parton lévő önkormányzatok példaértékűen ellátják a közigazgatási feladatokat, működtetik a települést, a nyaralótársadalomból és az idelátogató turistákból fakadó plusz feladatokat ellátják, és a térségben működő szolgáltatókkal közösen az ország egyik legkomolyabb bevételét termelő balatoni turizmust szervezik és működtetik. Ebből a rendszerből veszélyesnek tartanám bármelyik önkormányzatot, körjegyzőséget megszüntetni, vélt megtakarításra hivatkozva. Már az előző kormánynak is voltak a közigazgatással kapcsolatos elképzelései, de az akkori miniszter felé megfogalmazott kérdéseimre kapott válaszokból akkor egyértelművé vált számomra, hogy nem értik a felvetésemet és eszükbe sem jutott a nyaralóingatlanok és a nyaralótulajdonosok által keletkező többletprobléma kérdése.
Nekünk, mint a településünkért és a térségért is felelősséggel tartozó polgármestereknek kötelességünk az érdekeink képviselete.
Az előző kormány esetében 1.500 főben határozták meg a tervezetükben a határt a saját önálló hivatalok, körjegyzőségek tekintetében. Most 2.000 főről, sőt, most már 3.000 főről beszélnek.
Szerintem a leginkább elfogadható az lenne, ha a kiemelt nyaralóövezetben lévő településeken, ahol éves viszonylatban jelentő számú turista fordul meg és jelentős a nyaralóingatlanok száma, külön szabályozást alkalmazzanak a törvényalkotók.
Ahogy már említettem, a legszerencsésebb az lenne, ha a Balatonnál megtartanák a közigazgatás és az önkormányzatok jelenlegi felépítését. Amennyiben ez nem működik, akkor
az én személyes elképzelésem szerint vagy az állandó lakosok száma a számításnál növekedjen meg a nyaralóingatlanok számával, vagyis minden nyaralóingatlan legalább két plusz személyt jelentene, ezzel is helyzetbe hozva a kisebb önkormányzatokat. Vagy pedig a másik elképzelés, hogy ingatlanszámban, vagy a településen található lakó-illetve nyaralóingatlanok számában határoznák meg. Példaként említeném, hogy 1.500 épület esetén minimum két fővel szorozva és ez egy nagyon alábecsült átlag, akkor is kijön a 3.000 fő. Ezek a kistelepülések adnak sajátos hangulatot a Balatonnak, helyet a csendre, nyugalomra vágyóknak.
Helyi közigazgatás nélkül az utóbbi 20 év szívós munkával kiépített eredményei válhatnak az enyészetté. Nagyon könnyű lenne azt mondani, hogy a kistelepülések által ellátott nem kötelező feladatokat nem kell megtartani az önkormányzatoknál, vagy például, vállalkozásokba kell adni. Valamennyi önkormányzatnak voltak ezzel kapcsolatban negatív példái. A 90-es években vállalkozások működtették a balatoni strandokat. Lehet, hogy a vállalkozások nyertek vele, viszont miután lelakták a strandokat, visszakerültek az önkormányzatokhoz. Csak kivették a pénzeket, és nem fordították vissza a bevételeket. Most meg lehet nézni az önkormányzati üzemeltetésben lévő strandokat, a vendég szívesen látogatja, arról nem is beszélve, hogy itt bent marad a rendszerben a teljes bevétel, nyereség, mert az önkormányzat, ha nem a strandra, akkor a település más területére visszaforgatja.
Balassa Balázs, Szigliget település polgármestere |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|