|
|
MEZŐHEGYES VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT |
2012. március 11., vasárnap 15:31 |
Mezőhegyes Csongrádba tart (4) – történelmi tények |
|
Mezőhegyes
államilag elismert városként 23 éves, létét tekintve egyidős az
államalapítással, sőt, ókori és középkori leletek szerint településünk egyidős
az középőskor emberével. (A Föld benépesítése utáni Mezolitikum időszaka
i. e. 10 000 – i.e. 7000. Ennek részletei történeti forrásokban és
Helytörténeti gyűjteményünkben nyomon követhetőek.)
Az
1784. december 20-án aláírt Császári és Királyi Ménesintézet alapítóleve nyomán
Mezőhegyesen és térségében létrehozott katonai parancsnokság alatt álló
lótenyésztő bázis helyzetéből, szerepéből adódóan részleges államigazgatási
települési önállósággal bírt. Pitvaros jegyzője intézte a polgári ügyeket.
Önálló közigazgatási státuszt – községi rangot – 1872. augusztus 17-ei
hatállyal kapott. A Magyarország számára rendkívül méltatlan, az I.
világháborút lezáró Trianoni békeszerződés következtében Mezőhegyes ugyan továbbra
is Magyarországhoz tartozott, azonban az állami megyetagolás csorbult, saját vármegyénk
és a szomszédos vármegyék – Csanád,
Arad és Torontál – területének
töredéke maradt országunkban. E megyetöredékeket egy megyébe vonták össze, Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.)
vármegye néven. Az így kialakított megye hat járásra oszlott és székhelye Makó volt. 1945-ben a maradék
területeket véglegesen egyesítették Csanád vármegye néven. Ennek neve 1949-ben
Csanád megye lett, mely azonban megszűnt az 1950-es megyerendezéskor, területe
felosztásra került Békés és Csongrád megyék
között.
Ekkor
és így került Mezőhegyes Békés megyéhez, elszakítva gyökereitől, több
évszázados történelme során kialakult szerves kapcsolataitól. Nem vették
figyelembe sem a kialakult vonzáskörzeteket, sem a településkapcsolati
hagyományokat. Tehát a mai Csongrád megyéhez tartoztunk, mert Csongrád megye
déli és délkeleti része a Trianon után megmaradt Csanád megye, melybe
Mezőhegyes szervesen illeszkedett.
Csongrád
megyeiek meglátása:
„Makó – Az egykori Csanád vármegye, amelynek
területét 1950-ben osztották fel Csongrád és Békés megye között… Mezőhegyes egészen az 1950-es megyerendezésig a makói
székhelyű Csanád vármegyéhez tartozott. … A rendszerváltást követő első önkormányzati
ciklusban felmerült Makón az egykori Csanád vármegye visszaállításának ötlete. Az akkori kisgazda polgármester, Sánta Sándor minden követ megmozgatott az ügy
érdekében. Több érintett, ma Békés megyéhez tartozó település vezetőjével
tárgyalt, többek között Mezőhegyesével is. Mint visszaemlékszik, a
kezdeményezést mindenütt szívesen fogadták, ám végül Csanád vármegye maradt,
ami volt: történelmi emlék. Hogy lett volna-e esély Csanád vármegye
újjászervezésére, ma már nehéz megítélni – mondja. Egy biztos: Mezőhegyes csatlakozása Csongrád megyéhez szerinte
mindenképp hasznos volna, Makó számára is. Most önkormányzati képviselő a
Fidesz színeiben. Arra készül, hogy hamarosan testületi ülésen veti fel:
Makó fogadjon el nyilatkozatot, amelyben támogatásáról biztosítja a mezőhegyesi
ötletet.” (Szabó Imre: Csanád vármegye emlékezete)
„Mezőhegyes
a középkorban Csanád megyéhez tartozott és a marosontúli főesperességhez. A
török után, amikor újra szervezték 1730-ban, ugyancsak Csanád megye része lett.
Ekkor már Makó lett a megyeszékhely. Trianon után Csanád-Arad-Torontál
közigazgatásilag egyelőre egyesített (k. e.
e.) vármegyék része volt 1945-ig. Utána ismét Csanád megyéhez tartozott
1950-ig, amikor a battonyai járás részeként Békés megyéhez csatolták, ahová sohasem tartozott.” – írta
Prof. Dr. Blazovich László történész, a Csongrád Megyei Levéltár nyugalmazott
igazgatója.
Egyesek az utóbbi Békés megyében töltött
60 évet tartják meghatározónak. Szerintük az idők homályába veszett az 1950
előtti ezer év. Elég baj, hogy vannak olyanok, akiknél az idők homályába
veszett városunk identitása, illetve saját származásuk. A 60 évnyi békés megyei
„tartózkodás” semmiféle békés megyei hagyomány felvételét nem eredményezte.
Egyesek szerint egyenesen árulás a
Csongrád megyéhez csatolás kezdeményezése. (Gondoljuk, Békés megyével szemben.)
Milyen dolog az, hogy a szomszédban jobb a leves, ezért a gyerek otthagyja
édesanyját, édesapát!
Valóban! Milyen dolog ez?!
Milyen dolog, hogy Mezőhegyest, a
pubertás korú gyermeket, anélkül, hogy jobb lenne a leves, vagy bármi, átlökték
a szomszédba 1950-ben, és akik tehettek volna ellene, nem tették meg, hogy
visszahelyezzék édesanyja, édesapja és testvérei mellé!
Valóban! Milyen dolog ez?!
Következtetés: vitathatatlan
történelmi gyökereink – állam besorolása szerint az 1950 óta Csongrád megyének
nevezett közigazgatási egységben – a Makói térséghez kötnek, amióta a szórt
kistelepülések halmaza a mai Mezőhegyes térségében léteztek.
Kovácsné
dr. Faltin Erzsébet sk.
polgármester |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|