|
|
| BUDAPEST FŐVÁROS XIX. kerület - Kispest Önkormányzata |
| 2012. április 14., szombat 17:36 |
Itt az új szabálysértési törvény (1) |
|
Az új
szabálysértési törvény 2012. április 15-től lép hatályba, az ezen időpontot
követően elkövetett szabálysértésekre a szabálysértésekről, a szabálysértési
eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II.
törvény (továbbiakban: az új Sztv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A jelen
tanulmányban az új szabálysértési törvény által bevezetett legfontosabb
változásokra szeretném felhívni a figyelmet.
A törvény tematikáját követve az első fontos változásként emelhető ki, hogy a
jövőben valamely cselekményt csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé,
kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet nem. Kérdéses a jelenleg még
hatályban lévő ágazati normák, kormány- és önkormányzati rendeletek sorsa. Az
új Sztv. elhatárolja a szabálysértéseket a bűncselekményektől és a
közigazgatási bírsággal sújtható jogellenes cselekményektől.
Az új Sztv. a régi törvénynél szélesebb körű személyi-területi hatályt
állapít meg azzal, hogy egyrészt minden belföldön elkövetett szabálysértés
esetén fennáll a törvény hatálya, mely alól a korábbi szabályozástól eltérően
nemzetközi szerződésnek nem enged kivételt, másrészt szintén eltérően a
jelenleg még hatályban lévő Sztv.-től törvény vagy nemzetközi szerződés előírása
esetén a magyar állampolgár által külföldön elkövetett szabálysértési
cselekményekre is vonatkozik.
Az új Sztv. önálló büntetési nemként szabályozza a korábban is hatályban
lévő szabálysértési elzárás és a pénzbírság mellett a közérdekű munkát, az
intézkedési nemeket illetően szabályozása megegyezik a régi Sztv.
rendelkezéseivel, mely szerint a szabálysértés elkövetése esetén alkalmazható intézkedési
nemek: a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás és a
figyelmeztetés. Lényeges változás továbbá, hogy az új Sztv. az egyes
szabálysértési tényállásokban a korábbi szabályozástól eltérően nem határozza
meg a kiszabható büntetések és alkalmazható intézkedések nemét és mértékét,
kivéve, ha az adott cselekmény szabálysértési elzárással is sújtható, mely
tényállásokat a törvény XXIII. fejezet tartalmazza. Ezekben az ügyekben első
fokon a helyi bíróság jár el, tehát garanciális szabályként szerepel az új
törvényben a korábbi szabályozásnak megfelelően, hogy szabálysértési elzárást
csak bíróság szabhat ki. A szabálysértési elzárással nem büntethető
szabálysértések esetén a szabálysértési hatóság, a bíróság szabadon
választhatja meg azt a szankciót, melytől álláspontja szerint kellő visszatartó
hatás várható, figyelemmel természetesen a törvény általános részében
meghatározott szabályokra. Így az egyes szabálysértések elkövetése esetén a
várható szankciónak mind mértékét, mind nemét a jövőben a szabálysértési
hatóságok, illetőleg a bíróság gyakorlata alakítja majd.
Igen fontos, említést érdemlő új rendelkezés a 23. § által szabályozott, ismételt
elkövetésre vonatkozó igen szigorú szabályozás. Eszerint, ha az eljárás alá
vont személyt a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon
belül szabálysértés elkövetése miatt legalább két ízben jogerősen már
felelősségre vonták, akkor a vele szemben kiszabható pénzbírság és
szabálysértési elzárás mértékének felső határa jelentősen megemelkedik, illetve
adott esetben szabálysértési elzárással egyébként nem büntethető szabálysértés
elkövetése esetén is lehetőség van szabálysértési elzárás kiszabására.
A szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb
tartama hatvan nap a korábbi szabályozásnak megfelelően, ugyanakkor az új Sztv.
a pénzbírság alsó büntetési tételkeretét 3.000 forintról 5.000 forintra emeli,
míg a felső tételkeret az elzárással is sújtható szabálysértések esetében
150.000 forintról 300.000 forintra emeli. Nóvumként említhető, hogy a törvény a
kiemelt közlekedési szabálysértések (XXVII. fejezet), valamint a közlekedéssel
kapcsolatos egyéb szabálysértések (XXVIII. fejezet) esetén lehetővé teszi, hogy
a kormány rendelettel állapíthassa meg a pénzbírság kötelező mértékét, mely
rendelkezés azonban megfosztja a szabálysértési hatóságot, bíróságot az önálló
mérlegelés lehetőségétől a büntetés kiszabása körében.
Az új Sztv. a régi szabálysértési törvényhez hasonlóan rendelkezik a meg nem
fizetett pénzbírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásáról,
új szabályként azonban 5.000 forintban határozza meg az egy napi szabálysértési
elzárásra vonatkozó „átváltoztatási kulcsot”. Ugyanakkor lehetőséget biztosít a
törvény arra, hogy az eljárás alá vont személy a kiszabott pénzbírságot
közérdekű munkával váltsa meg, ennek során 5.000 forint pénzbírság helyébe 6
óra közérdekű munka lép.
Az új Sztv.
az eddigi szabályozástól eltérően új büntetési nemként szabályozza a közérdekű
munkát, melynek legkisebb mértéke 6 óra, leghosszabb mértéke 180 óra.
Amennyiben az eljárás alá vont személy nem tesz eleget munkakötelezettségének,
a bíróság 6 óránként számítva egy-egy nap szabálysértési elzárásra változtatja
át a kiszabott közérdekű munkát.
A járművezetéstől eltiltás, mint intézkedés tekintetében az alsó
tételkeret változatlanul egy hónap, a felső tételkeret tizenkét hónap,
ugyanakkor jelentős változás az új Sztv. 23. §-ának azon rendelkezése, mely
szerint amennyiben az eljárás alá vont személyt a XXVIII. fejezetben
meghatározott szabálysértés elkövetése miatt már legalább két ízben jogerősen
felelősségre vonták, a harmadik alkalommal történő elkövetés esetén már
kötelező a járművezetéstől eltiltás intézkedés alkalmazása.
dr. Dósa Kinga bírósági titkár
Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|