|
|
BUDAPEST FŐVÁROS XIX. kerület - Kispest Önkormányzata |
2012. április 14., szombat 17:38 |
Itt az új szabálysértési törvény (2) |
|
A szabálysértés miatt eljáró hatóságok tekintetében az új Sztv. jelentős
változásokat hozott. Az általános szabálysértési hatóság a települési jegyző
helyett a fővárosi, megyei kormányhivatal lett, tehát a jegyző általános
szabálysértési hatósági jogköre megszűnik. A szabálysértési elzárással is
sújtható szabálysértések miatt az eddigi szabályozással megegyezően első fokon
a helyi bíróság jár el. A törvény által hatáskörébe utalt szabálysértések miatt
a rendőrkapitányságok, illetve a Nemzeti Adó-és Vámhivatal jár majd el.
A helyszíni bírság szabályai a következőképpen változnak az új Sztv.
szabályozásában. Helyszíni bírság kiszabására a szabálysértés tetten ért
elkövetőjével szemben van helye, amennyiben az eljárás alá vont személy a
szabálysértés elkövetését elismeri. A helyszíni bírság legalacsonyabb összege
3.000 forintról 5.000 forintra, míg legmagasabb összege 20.000 forintról 50.000
forintra emelkedik azzal, hogy hat hónapon belüli ismételt elkövetés esetén
70.000 forintig terjedő helyszíni bírság szabható ki. Amennyiben az eljárás alá
vont személy aláírásával igazoltan tudomásul veszi a helyszíni bírság
kiszabását, akkor az ellen jogorvoslatnak helye nincs. Míg a helyszínen tudomásul
vett, de meg nem fizetett helyszíni bírságot a korábbi szabályozás szerint csak
adók módjára lehetett behajtani, addig az új Sztv. szabályai szerint a bíróság
éppúgy szabálysértési elzárásra változtatja át, mint a meg nem fizetett
jogerősen kiszabott pénzbírságot.
A járművezető távollétében a gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt
a korábbi szabályozásnak megfelelően az új Sztv. rendelkezései szerint is ki
lehet szabni helyszíni bírságot. A csekkszelvény ilyen esetben a gépjármű
forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell megküldeni.
Amennyiben a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi
tudomásul, vagy a helyszíni bírságot nem fizeti meg a megadott határidőn belül,
akkor a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint
kell lefolytatni. Teljesen új szabályként szerepel az új törvényben, hogy
amennyiben a szabálysértési elzárással nem büntethető tetten ért elkövető a
helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, akkor az eljáró szerv vagy
személy az eljárás azonnali lefolytatása érdekében a legkésőbb öt napon belüli
időpontra helyszínen idézi az eljárás alá vont személyt az elkövetés helye
szerint illetékes szabálysértési hatóság elé. Az eljárás alá vont személyt
tetten érő szerv vagy személy ilyen esetben gondoskodik a helyszínen tartózkodó
tanúk idézéséről, a bizonyítékok felkutatásáról, illetőleg maga is
meghallgatható tanúként az eljáró szabálysértési hatóság által.
Az eljárások gyorsítása céljából az új Sztv. bevezeti az ún. meghallgatás
nélküli eljárásban hozott határozat fogalmát. Erre abban az estben van
lehetőség, ha a tényállás tisztázott, nincs szükség az eljárás alá vont személy
vagy más személy meghallgatására. Ilyen esetben a szabálysértési hatóság
tizenöt napon belül, kizárólag az eljárásban rendelkezésre álló iratok alapján
határozatot hoz, amellyel szemben kifogásnak nincs helye, de az eljárás alá
vont személy nyolc napon belül kérheti, hogy a hatóság hallgassa meg. Ebben az
esetben a hatóság köteles az eljárás alá vont személyt öt napon belül idézni és
meghallgatni, határozatát visszavonni és a megállapított tényállás alapján új
határozatot hozni. Garanciális szabály ebben az esetben, hogy az új
határozatban az eljárás alá vont személyre nézve hátrányosabb rendelkezés csak
akkor alkalmazható, ha a meghallgatáson új bizonyíték merül fel. Amennyiben a
meghallgatás nélküli határozat meghozatalának nincsen helye, akkor a
szabálysértési hatóság a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le.
Az új Sztv. egyik legfontosabb újítása az eljárási idő lerövidítése érdekében
az, hogy az eljárás korábbi „kifogásos” és „tárgyalásos” szakaszát lényegében
összevonja, így az eljárást gyakorlatilag kétfokúvá szűkíti. A korábbi
szabályozás szerint a bíróság a szabálysértési hatóság határozatával szemben
benyújtott kifogást harminc napon belül tárgyalás mellőzésével, a rendelkezésre
álló iratok alapján bírálta el. Tárgyalásra csak abban az esetben került sor,
ha az eljárás alá vont személy a tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel
szemben tárgyalás tartását kérte.
Rendkívül jelentős újítása az új Sztv.-nek, hogy a bíróság a szabálysértési
hatóság határozatával szemben benyújtott kifogást tizenöt napon belül
köteles elbírálni, ugyanakkor ezt már nem csak az iratok alapján teheti meg,
hanem tárgyaláson is, ha azt a kifogást előterjesztő személy kéri, vagy a
bíróság azt szükségesnek ítéli meg. Ilyen esetben a bíróság a korábbiakkal
ellentétben nem hoz „tárgyalás mellőzésével” végzést, hanem a kifogást
tárgyaláson bírálja el. A tárgyaláson hozott végzéssel szemben további
jogorvoslatnak nincs helye. Az új Sztv. ezzel a szabályozással a háromfokú
eljárást kétfokúvá egyszerűsíti, ezzel pedig az eljárások várható időtartamát
lerövidíti.
dr. Dósa
Kinga bírósági
titkár
Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|