|
|
| BUDAPEST FŐVÁROS XIII. kerület Önkormányzata |
| 2012. május 8., kedd 13:20 |
Magyar Wolframlámpa-gyár emléktábla avatása |
|
2012. május 9-én 10.00 órakor a Váci út 99-ben leplezik le a Magyar Wolframlámpa-gyár Kremenecky János Rt. emléktábláját. Az avatással a XIII. kerületi Önkormányzat tiszteleg az Orion termékeivel világhírűvé vált egykori gyár emléke előtt. Beszédet mond: dr. Antal Ildikó, az Elektrotechnikai Múzeum intézményvezetője.
Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat jogelődjét, a Magyar Wolframlámpa-gyárat 1913-ban alapította Kremeneczky János bécsi gyártulajdonos. Az izzólámpagyártás megindítása érdekében vette bérbe a Fővárosi Elektromos Művek Váci út 74. sz. alatti székházának negyedik emeletét, és indította meg az új gyár működését. A Kremeneczky féle vállalat folyamatosan fejlődött és 1921-ben a Váci út 99-105 számú telkeken épült új gyárépületekbe költözött. 1924-ben nevét Orion Villamossági Rt-re változtatta, és 1925-től valamennyi gyártmányát Orion védjegy alatt hozta forgalomba, amely hamarosan világmárka rangjáig emelkedett.
Az 1920-as évek közepén a gazdasági recesszió rákényszerítette a gyárat a wolframszálas izzólámpák mellett a gyártási profil szélesítésére. Először rádióalkatrészeket, majd rádiókészülékeket kezdett el gyártani a német Telefunken Gyár szabadalmának felhasználásával. A rádióvételi lehetőségek javulása gyors fejlődésnek indította az egész magyar rádióipart. 1930 szeptemberében a Magyar Wolframlámpa-gyárban a rádiókészülékek napi termelése elérte az 50 darabot és megindult az Orion rádiókészülékek exportja is. Kremeneczky 1934 októberében bekövetkezett halálával vállalata irányítása kizárólagosan az Egyesült Izzó kezébe került.
A magyar rádióiparban új versenytársként jelentkeztek a Standrad, a Philips és a Telefunken magyarországi gyárai. A gyárak kartellt kötöttek az árra, a gyártandó készülékmennyiségekre és a kereskedelmi hálózat felosztására. A Magyar Wolframlámpa-gyár, illetve Orion így a belföldi fogyasztásból csak a kartell-megállapodás arányában részesedhetett, ezért minden erejével fokozta az exportot és 1934-ben már a termelés 90%-át külföldön értékesítette. Egyidejűleg gyógyszervegyészeti üvegárúk, ampullák, fiolák, utóbb hőpalackok készítésével is elkezdtek foglalkozni.
Termelés-ésszerűsítés miatt 1936-ban a rádiókészülékek gyártását az Egyesült Izzó újpesti telepére helyezték át, és az angyalföldi gyárban a készülékek szervizelése maradt meg, egyéb cikkek gyártása mellett (üvegampullák). A Váci út 99-105. sz. alatti orvosi üvegáru- és hőpalacküzemet 1951-ben önálló vállalattá (Ampullagyár) szervezték, míg a megmaradt Orion Kőbányára költözött, ahol egyre inkább a televízió készülékek előállítására rendezkedett be. Ma a külföldi tulajdonú Jászberényi úti Orion üzem szintén tévéket és egyéb elektronikai cikkeket készít.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|