|
|
Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) |
2012. május 16., szerda 08:54 |
Várakozás és bizonytalanság bölcsödétől-egyetemig Számos fontos kérdés válasz nélkül maradt a MÖSZ köznevelésről és közoktatásról rendezett konferenciáján |
|
A köznevelési törvény számos fontos,
nélkülözhetetlen elemet tartalmaz, ám a tervezett átalakítások sokszor nem
kellően átgondoltak, hiányoznak a törvényt kiegészítő végrehajtási rendeletek,
nincsenek tisztázva a finanszírozási kérdések, és túlságosan kevés az idő az
átállásra, ami igen nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat – derült ki a
Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Bölcsődétől az egyetemig” címmel rendezett
szakmai konferenciáján, május 15-én, a Gödöllőn.
A konferenciát megnyitó Gémesi György
MÖSZ elnök után Dr. Madarász Hedvig,
az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EEMI) Közoktatási Irányítási Osztály főosztályvezető-helyettese
ismertette a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény felépítését, s az
abban foglalt legfontosabb újdonságokat. Kiemelte, hogy a törvény szakaszosan
lép hatályba 2012. szeptember 1. és 2016. szeptember 1. között, s ez idő alatt
a jelenleg hatályos közoktatási törvénnyel párhuzamosan alkalmazandó. Dr.
Madarász Hedvig felhívta a figyelmet arra is, hogy a köznevelési törvény a
közoktatási törvénnyel ellentétben kerettörvény, melynek számos fontos
részletét – például a finanszírozást vagy a díjkötelezettséget érintő
kérdéseket – más ágazati törvények (ÖTV, szakképzési törvény) szabályozzák,
illetve azok végrehajtási rendeletek tartalmazzák majd, amelyeken jelenleg is
dolgoznak az EEMI munkatársai.
Michl József, országgyűlési képviselő, Tata polgármestere a köznevelési törvény
megalkotásának céljait ismertette az elmúlt évtizedek demográfiai
változásainak, illetve a közoktatás színvonalának egyenetlensége és a szakmai
ellenőrzés hiányosságai tükrében. Kiemelte a pedagógusi életpálya modell
jelentőségét, ahol már nem az életkor, hanem a szakmai tudásszint határozza meg
a jövedelmet, s azt, milyen előnyös az önkormányzatok számára, hogy az állam
fizeti a pedagógusi béreket, hiszen így nem ismétlődhet meg a 2002-es eset,
amikor a tanerőket is érintő 50 százalékos béremelést az önkormányzatokra
hárították. A képviselő a hiányzó rendelkezések megszületéséig türelmet és
együttműködést kért az önkormányzatoktól.
A bölcsődei gyermekvédelmi-és nevelési kérdésekről Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók
Demokratikus Szakszervezetének elnöke beszélt, számos beszédes statisztikai
adatot ismertetve. Elmondta: a bölcsődék száma az 1985-ös 1293-ról 2010-re
668-ra csökkent, igaz a mélypont 2003-ban volt, amikor mindössze 515 intézmény
működött. Jelenleg 110 százalékos a bölcsődék feltöltöttsége, és még mindig
akad 10 olyan tízezer lakosnál népesebb település hazánkban, ahol a törvényi
kötelezettség ellenére sem működtetnek bölcsödét. Szűcs Viktória sajnálatosnak
nevezte, hogy a bölcsődéknek jutó normatíva csökkenő tendenciát mutat, ráadásul
a legkisebbeknél is kilátásba helyezték a feladatfinanszírozási rendszer
bevezetését. A már számos helyen megszavazott bölcsődei gondozási díj – amit az
étkezési hozzájárulással együtt kell a szülőknek fizetniük – összege
településenként változó, átlagosan 10-15 ezer forint havonta.
Gambárné Szántai Ildikó, a gödöllői Martinovics utcai óvoda vezetője intézménye
példáján keresztül illusztrálta, milyen hatással lehet a három éves kortól
kötelező óvoda bevezetésének. Mint elmondta, az összes gödöllői óvoda
feltöltöttsége 100 százalék felett van, ráadásul egyre több a hátrányos
helyzetű, illetve speciális nevelési igényű gyerek, akik egyéni elbírálást,
több figyelmet igényelnek. Már most sem biztosítható a gyermekenként optimális két
négyzetméteres terület, ami a kicsik komfortérzetének csökkenéséhez,
agresszivitási szintjük növekedéséhez vezet, amit egyre nehezebben tudnak
kezelni a túlterhelt óvodapedagógusok. A háromévesek kötelező óvodába íratása
tehát csak a férőhelyek számának növelésével párhuzamosan oldható meg.
A gimnáziumok esetében elsősorban
az önkormányzatok által eddig támogatott és finanszírozott programok
folytatása kérdéses – derült ki a gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatója, Fábián Bertalan előadásából.
Az ország 40 legjobb gimnáziuma közé tartozó, kiváló felvételi aránnyal
büszkélkedő intézmény ugyanis a jelenleg 35 százalékos önkormányzati
hozzájárulás által lehetővé tett többletszolgáltatásainak köszönheti
eredményeit, amelyek a finanszírozási rendszer megváltozásával veszélybe
kerülhetnek.
Az egyetemi oktatás területén megfigyelhető anomáliákról, az új szabályozásról
és az fiatalok esélyeiről Dr. Solti László, a gödöllői Szent István
Egyetem rektora elmondta: a felsőoktatás jelenleg túlzott kapacitással működik,
a 600 ezer helyre 400 ezren járnak, s a későbbiekben még kevesebben fognak, miután
a kormány 30 százalékkal csökkentette az államilag finanszírozott helyek
számát. Mindemellett probléma, hogy bizonyos szakmákból túlkínálat, míg
másokból hiány tapasztalható, hogy rengeteg a nehézség a bolognai rendszer
bevezetésével, hogy a végzősök 30-40 százalékának a kötelező nyelvvizsga hiánya
miatt kell várni a diplomájára, míg a gimnáziumot végzettek egyre nagyobb része
már külföldön tanul tovább.
Hogy a
közoktatásban várható változások milyen hatással vannak a településekre és az
önkormányzatokra arról Szűcsné Gergely Györgyi Edit, Lökösháza és Deltai
Károly,
Telki polgármestere beszélt. A Békés megyei Lökösháza első asszonya elsősorban
a közoktatás átalakításának túlzott gyorsaságát, az iskolaigazgatók
kinevezésének állami kézbe vételét nehezményezte, és felhívta a figyelmet arra,
hogy az oktatási színvonal egységesítése nem feltétlenül vezet mindenütt a nívó
emelkedéséhez. A budapesti agglomeráció leggazdagabbak lakta településén,
Telkiben a minőségi oktatás megteremtése a cél, ám ehhez tudni szeretnék,
hogyan működik majd a finanszírozási rendszer, s milyen adónemekből, mennyit
vesznek majd el a településektől.
A hozzászóló polgármesterek részéről számos kérdés merült fel. Mi történik a
többcélú kistérségi társult intézményekkel? Mi lesz a nemzetiség óvodákkal?
Miért gondolják, hogy a minisztérium kompetensebb az intézményvezetők
kinevezésében? Ha elviszik a kistelepülési iskolák felső tagozatát, ki fizeti
majd a gyerekek utazási költségét? Miért nincsenek készen a végrehajtási
rendeleteket, amikor már meg kell hozni a jövő évre vonatkozó döntéseket? Voltak, akik aggályosnak vélték a fenntartó és
a működtető szétválasztását, mások szerint a tervezhetőség hiányának, a
finanszírozási kérdések bizonytalanságnak köszönhető, hogy egyre több
önkormányzat adná egyházi kézbe oktatási intézményit. Többen kevesellték az EEMI
képviselője részéről elhangzott konkrétumokat, ahogy az érdemi egyeztetéseket
elmaradását is kifogásolták.
Az elhangzottakat összegezve és a kérdésekre reflektálva Gémesi György
leginkább az átállásra szánt időt kevesellte, a vagyoni, finanszírozási
kérdések tisztázatlanságát és a végrehajtási rendeleteket hiányolta, s főként
érthetetlennek nevezte az önkormányzatokkal szembeni bizalmatlanságot. „Ha egy
egyház vagy egy alapítvány lehet iskolafenntartó, akkor egy önkormányzat miért
nem maradhat az? – tette fel a kérdést – „Miért csak a működtetést, világítást
és a vécék takarítását bízzák ránk, miért nem tudnak minket is egyenlő
partnereknek tekinteni?”
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|