|
|
| Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) |
| 2012. június 30., szombat 08:50 |
Nők a politikában - Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója |
|
A tanácskozás során a résztvevők áttekintették a szlovákiai,
a lengyelországi, a csehországi és a magyarországi helyzetet. A női
városvezetők mellett a terület kutatói tartottak előadásokat.
A tanácskozáson először a szlovákiai tapasztalatokról
hallhattak beszámolót a résztvevők
Mária Kadleciková, a Szlovák Mezőgazdaság-tudományi Egyetem
professzora, volt szlovák miniszterelnök-helyettes magyar nyelvű előadásában
személyes tapasztalatain keresztül vázolta, milyen akadályokkal kell
megküzdenie azoknak a nőknek, akik a közéletben vállalnak szerepet. Mint
mondta, a politikai, a kulturális és a szociális helyzetből adódó gátak ma is
sokakat visszatartanak a politikai pályától. Kitért arra is, hogy ma már egyre
többen elismerik a nők vezetői képességeit. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy
a nők ne a politikus férfiak viselkedését másolják le, hanem maradjanak meg
nőknek.
Dana Habanová képviselő Dunaszerdahelyről elmondta, sajnos,
Szlovákiában még mindig nagyon alacsony a nők aránya mind a parlamentben, mind
a kormányban, s nincs ez másként megyei szinten sem. Bár a kvótarendszer
megoldást jelenthetne, ez azonban még a női választókat is megosztja, nem
szeretnének ugyanis csupán statisztikai okokból pozícióba kerülni.
Júlia Bubniaková,
aki Dunaszerdahelyen hivatalvezető, problémának nevezte azt is, hogy azok, akik
mégis vállalkoznak erre a feladatra, sokszor visszavonulnak a negatív
tapasztalatok miatt. A kutatások szerint ugyanis a nők többek között nem
vállalják fel a részvételüket a politika sokszor negatív kísérőjelenségeiben, és
nem vállalják a magánéletükben bekövetkező radikális változásokat sem, ami
ezzel a pályával jár.
Kijelentette azonban, az, hogy 2010 júniusában első
alkalommal Szlovákia 20 éves történelme alatt a miniszterelnöki szerepet nő
töltötte be, példaértékűvé vált sok nő számára.
A lengyelországi tapasztalatokról Zywiec alpolgármestere,
Malgorzata Bieszczad, és Genowefa Jeziroska képviselő asszony számoltak be.
Mint mondták, úgy érzik, Lengyelország a változás jó példája. Egyre több hölgy
tölt be vezetői állást, s egyre többen vannak azok, akik vezető szerepet
kívánnak vállalni.
A kutatási adatok szerint az egyházi
közösségekben, ahol a nők létszáma magasabb, ott magasabb létszámban vannak
jelen az önkormányzatban is. Ezeken a helyeken több figyelmet fordítanak a
problémás esetek megoldására, melyeket a férfiak kevésbé tartanak fontosnak. Ezek
a hölgyek általában pedagógusok, vagy az egészségügyben dolgoznak. A család
ereje teszi őket erre alkalmassá és segíti az egyházi közösségeket.
Csehországot három település: Brandys nad Labem–Stara Boleslav, Hlavanec és
Prerov nad Labem vezetői képviselték.
Nina Nováková, Brandys nad Labem–Stara
Boleslav alpolgármestere érdekes dologra világított rá. Mint mondta, míg a férfiak
nehézségek nélkül elfogadják a vezetésben, nőtársai nem egyszer kellemetlen
vetélytársat láttak benne.
Jarmila Smotkachová, Hlavanec
polgármestere 2002-ben, településén első nőként került be az önkormányzatba.
Alpolgármesterként, majd polgármesterként kapott bizalmat, s ma
már nem
ő az egyetlen nő, aki részt vesz a városi munkában. Eredménynek könyveli el,
hogy ma már más nők is aktív résztvevői a faluban működő közösségek életének.
Szintén pozitív élményeket
osztott meg a hallgatósággal Irena Gregárková, Prerov nad Labem alpolgármestere,
aki politikusnőként nem érzi magát hátrányos helyzetűnek. Úgy véli, számukra hatalmas
előny, hogy meglátnak olyan jelenségeket, amelyeket a férfiak nem. Jobb érzékük
van a szociális kérdések és a harmonikus együttélés mibenléte iránt, jobban meg
tudják ítélni a lakosság szociális és társadalmi szükségleteit. Jobban átlátják
a problémák mélységeit és meg tudják oldani azok okait is.
A magyarországi helyzetről nem politikusok, hanem tudósok,
kutatók tartottak előadást. Elsőként dr.
Deáky Zita, a Szent István Egyetem professzora, aki széles körűen tekintette át
a nők helyzetét a XVIII. századtól napjainkig. Összefoglalta, hogy lett
politikai kérdés a nők szerepvállalása: milyen út vezetett az első lépéstől, a
bábaság oktatásnak megindulásától napjainkig, amikor, akár a miniszterelnöki széket is
elfoglalhatják a hölgyek.
Dr. Ilovszky Gabriella, a Corvinus Egyetem professzora az üvegplafon
jelenséggel, azaz a nők politikai szerepvállalása előtti láthatatlan korlátokkal
foglalkozott önkormányzati, és országos szinten. Felhívta a figyelmet arra, hazánk a nőpolitkusok
számát tekintve az utolsó helyen áll az európai országok között, s az
önkormányzati szektorban is alacsony a női vezetők aránya.
A rendezvény záró
előadásában dr. Pető Andrea többek között azt mondta: „Nem véletlen, hogy
politikaelmélettel foglalkozók igyekeztek elkülöníteni a
"nőpolitikát", melynek résztvevői csak nők, az adott kultúrára
jellemző kulturális szimbólumokat használják és valamilyen formában lázadnak a
meglevő uralmi forma ellen az ún. "feminista politikától", melyben
elismerik, hogy a nőket nemük miatt megkülönbözető társadalmi intézmények
vizsgálatára kell a hangsúlyt helyezni. Ez azért fontos, mert a
"nőpolitika" nem a férfiaktól való független és a férfi rendszerek
kritikájaként kialakult politikai gondolkodást jelöli, hanem inkább azt a
pozitív célkitűzést jelenti, hogy mint nők szerveződjenek meg.”
A konferencia zárónyilatkozatában a résztvevők olyan határokon átívelő uniós
programok indítását javasolták, amelyek elősegítik a jó példák bemutatását, és
a nők politikai szerepvállalásának növelését.
A konferencia
megrendezését a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatta.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|