|
|
BÓDVALENKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA |
2012. augusztus 5., vasárnap 16:25 |
Szárító és aszaló - a MOME EcoLab és a Széchenyi István Szakkollégium projektje |
|
Az EcoLab@Lenke egy fenntartható fejlődéssel foglalkozó
nyári alkotóhét volt egyetemi hallgatók számára Bódvalenkén, ország egyik
legszegényebb településén. A résztvevők olyan termékeket és brandet hoztak
létre a helyiekkel, amelyek segítenek a családoknak megnövelni a
jövedelmüket.
Az alkotóhéten a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem öko- és szociálisan érzékeny
designnal foglalkozó fenntarthatósági kutatócsoportja, a MOME EcoLab
és a Széchenyi István Szakkollégium szociológus és közgazdász diákjai
működnek közre egymással.
Liszt+víz+só+tűz=„lenkei vakaró”
Elkészítettük Bódvalenke gasztrotérképét. A bódvalenkeiek nyomorban élnek, de
olyan értékek birtokában vannak, amit maguk se sejtenek. Ilyen az a képesség
is, hogy a legnehezebb helyzetben a semmibo?l is lakomát tudnak varázsolni. A
MOME EcoLab az alkotóhét alatt ezeket a tudásokat e´s recepteket gyu?jötte
egybe egy kortárs gasztro kiadva´nyba. Míg a csapat egyik fele a helyi
gasztrovilág feltérképezésén dolgozott, addig másik felük olcsó, helyben
előállítható gyu¨mo¨lcs- e´s fu?szerno¨vény szárítókat tervezett és készített
el a lakosok segítse´ge´vel.
A bo´dvalenkeiek kevéske bevételu¨ket a helyben szedett gyu¨mo¨lcso¨k, gombák,
gyógyno¨vények eladásából nyerik. Ha ezeket aszalnák, akkor megduplázhatnák
bevételu¨ket.
Hosszabb távon
A kreativitás piacot nyit. Csomboros aszalt meggy, me´zes sza´rított
varga´nya, kakukkfu¨ves pasztina´k csipsz. A MOME EcoLab az alkoto´hetet
követően olyan kreatív e´telku¨lo¨nlegesse´geket tervez helyi alapanyagokbo´l,
a helyiek tudását felhasználva, amelyek megdo¨ngetik az elit gasztrovilág
kapuit. Minderre egy új márkát is életre hív, amely a helyi értékeken, a falu
identitásán alapuló egyedi termékek és csomagolások arculatának megtervezését
takarja.
Feljegyzések az alkotóhéten
Reggel néhányan kisimult arccal sétálnak a projektiroda kertjében, megvolt a
napi zuhanyzás, sikerült harminc ember előtt beférkőzni a meleg vízhez. A
kávévadászat korai nyertesei is önelégült mosollyal kortyolgatják zsákmányukat
hálóingben. Harmadik napja ugyanaz a hidegtál reggelire: tömbsajt, margarin,
olcsókolbász. Kezdődhet a nap.
A falubeliek a beszélgetések során ma is tartogatnak meglepetéseket számunkra.
Persze nekik minden elkészítési mód természetes, a mindennapjaik része, a
receptgyűjtő „csak nem lehet olyan bamba, hogy nem ismeri a”… A gyakorlottak
nem is értik. Mire kell nekünk a recept? Hát nem szoktunk mi főzni?
A lápsoron élő „kopasz bácsi” egészen személyre szóló recepteket súg a
lányoknak, amiket csak kettecskén lehet elkészíteni... A faluvégi halastónál
üldögélve aztán elmondja, ő hogyan főzi meg a halat a családnak, ami néhanapján
a horgára akad. A lánya nem eszi, az „vegetárius”, csak a parizer kell neki.
Az egyik háznál a férj és a feleség vérre menő harcot folytat a tökéletes
recept átadásáért, hiszen nem mindegy, hogy öt vagy tíz percig kell főzni azt a
karfiolt a levesben. Aztán hirtelen fontosabbá lesz az inas, a fiuk, aki
Egerben dolgozik szakápolóként. Most éppen nyaralni van a barátnőjével,
hétvégén látogatnak haza, nagy ebéddel készül a család, hajnaltól sütik a
kirántott húst.
A másik házhoz meg húszan jönnek karácsonykor Edelényből. Akkor „egy disznót
megeszünk egy nap, én mondom, egy nap!” Ilyenkor a kert közepén álló füstölőből
kikerült szalonna darabokat főzik a háromszoros mennyiségű babgulyásba, azt mindenki
szereti.
A nap végére megtapasztaljuk, hogy az ördög mindig a részletekben bújik meg: az
egyik asszony az ízvarázsra esküszik, a másik szerint csak a delikát8 lehet a
nyerő. A csipetke nem ugyanaz, mint a csipdelke. És van zsíros, vizes, pezsgős,
aludt tejes vakaró. A masina platniján hamar készre sül.
*
A helyszíni tervezés után a bódvalenkei projektiroda hátsó épületéhez
kapcsolódó gyógy- és fűszernövény szárítót építettünk. A szerkezetre a Lenke
környéki szépséges réteken virágzó mezei kakukkfű (vadcsombor), lándzsás útifű,
cickafark, a sokfelé fellelhető szurokfű (oregano), a jótékony csalán
mellett gomba is fellógatható lesz. A szerkezet egy fitneszterem és egy
kukoricagóré frigyéből született meg, méltó éke a kies hátsókertnek. Semmiképpen
nem egy mászóka, hanem haszonobjektum. *
Pásztor Eszter: Ez annyira szuper volt! Nagyon köszönjük!
Egy kérdés a Facebookon: És mit mondanak a helyiek?
Pásztor Eszter válasza: Egyrészt, hogy ezek gazt esznek salátának… Aztán
megkóstolták páran, és akkor már ízlett... A gyógynövényszárító az még csak
kuriózum, de majd, ha ebből projekt lesz, más lehet a szerepe. A
gombaszárítóról azt, hogy most felvásárolják a gombát, nem kell szárítani, de
ha majd nem vásárolják fel, akkor jó lesz, nagyon.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|