|
|
SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT |
2012. december 29., szombat 20:36 |
Helyet keres a nyomdamúzeum |
|
Híreket olvasnánk, Ady versét vagy Jókai hosszú regényeinek egyikét? Egy-két kattintással máris rátalálhatunk az interneten.
Szokásaink észrevétlenül változnak. Kevesebbszer térünk be a
könyvesboltba, a könyvtárba, ritkábban keressük a napilapokat a
standokon. A könyvkiadás piaca ma még egyre bővül, ám a nyomtatott sajtó
halálával számos tudományos szakcikk foglalkozott a 21. század elején.
Egy ausztrál jövőkutató, bizonyos Ross Dawson prognózisa alapján például
a magyar nyomtatott sajtó 2032-re hal ki. A borúlátó jóslat ellenére
sokan éppen az ellenkező tendenciában hisznek: az elektronikus sajtó
térhódítása mellett a nyomtatott lapok és igényes kiadványok fokozatosan
felértékelődnek.
A technológiai változásokkal néhány szép foglalkozás, például a korábban
„elitszakmának” tartott klasszikus nyomdászat is kihalófélben van.
Szerencsére mindig akadnak elhivatott képviselői egy-egy mesterségnek,
mint ahogy Novokrescsenszkov Tamás is az. Fanatikusan szereti és gyűjti a
régi nyomdagépeket, melyekből családja mára múzeumnyi mennyiséggel
rendelkezik.
A rendszerváltás tájékán a magasnyomó gépek, mint elavult technika, az
ólombetűkkel együtt kidobásra ítéltettek. Alig maradt fenn pár darab az
értékes – és külsejükkel is komoly esztétikai értéket képviselő –
nyomdagépekből. Novokrescsenszkov Tamás megszállottan gyarapítja
kincsestárát, főként magyarországi darabokat mentett meg az utókornak,
így az ócskavasként kezelt nyomdaipari eszközök nem a MÉH-telepen
kötöttek ki. Van itt régi szedőszekrény, ólombetűk, fabetűk, klisék,
középkori kézi betűöntő készülék, nyomdai fényképezőgép, stencilgépek,
tűzőgépek, kötészeti táskás és késes hajtogató gép, kézzel hajtós
lendkerekes vágógép, ofszetgépek, pedálos tégelysajtók, Wörner
gyorsajtó. Gyűjteményének különlegessége, hogy szinte valamennyi
nyomdagép üzemképes. Egyikük attól egyedi, hogy a trianoni diktátumot
ezen nyomtatták.
A vándornyomdász már több múzeumban tartott ismeretterjesztő
foglalkozásokat, hogy a magasnyomtatás rejtelmeibe bevezesse a most
felnövő generációt. Tamás rendszeresen oktat a budapesti KOGART
Galériában, ahol a grafikai munkákat gyönyörű dombornyomással készíti
el. Szervezeteknek nem tagja, kivéve a Magyar Játék Társaságot, amire
nagyon büszke, „mert boldogság az élet, ha játékkal töltjük” – mondja.
A helyi alkotóknak, szentendrei művészeti iskoláknak is figyelmébe
ajánlom a régi nyomdatechnológiát, hiszen ezzel ma már csak ritkán
találkozhatunk. A gyűjtemény jelenleg raktárban várja a jövő évet,
amikor új, tágasabb helyre költözhet Tamás családjának interaktív
nyomdamúzeuma. Lehet, hogy Szentendrére?
Sz. N.
|
1 csatolt kép
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|