|
|
| MEZŐHEGYES VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT |
| 2013. január 22., kedd 23:53 |
A végzet asszonya? Karády-est Mezőhegyesen (3) |
|
S itt
álljunk meg most egy pillanatra Egyed Zoltán személyénél (neve Karády életrajzi
könyvében, s a belőle készült adaptációban egyaránt X-ként szerepel). A Film,
Színház, Irodalom című lap szerkesztője, s a hozzá hasonlók voltak a kor
sztárcsinálói: fiatal színésznőket fedeztek fel, vettek pártfogásukba, és
kapcsolataik, cikkeik révén egyengették az útjukat sok esetben egyenesen
Hollywoodig. Egyed a Színházi Élet című folyóiratban közölt a teljesen
ismeretlen, elvált asszonyról egy terjedelmes írást 1938 tavaszán, amelyben
kirobbanó tehetségként ünnepelte, akinek hamarosan Hollywood is a lábai előtt
hever majd. Ezután Karády hónapokra eltűnt, míg Egyed kapcsolatait használva
szakemberekkel kívánta bizonyíttatni Karády tehetségét. Ének- és tánctanárhoz
vitte a „nagydarab, asszonyos kinézetű, csinos” tanítványát. Felsőfokban
beszélt róla Bajor Gizi, Engel Béláné, Pest egyik legismertebb énektanára, és
Utassy Gizi tánctanárnő is, és ezek a vélemények mind megjelentek Egyed
kritikáiban.
Egyed Zoltán
ugyanakkor magára is gondolt, bár nem tudjuk, hogy a fennmaradt
szerződéstervezetet végül aláírták-e. E szerint 1948-ig Egyed köthet szerződéseket
Karády nevében, az ő tulajdona lesz minden vele készült produkció, és Karády
minden szereplése után a gázsi 20 százaléka a „menedzsert” illeti, legyen az
színházi vagy filmszerep, vidéki fellépés vagy akár fotó, hanglemez. A
színésznő vállalta azt is, hogy viselkedése nem sérti a szokásokat és
erkölcsöket, ugyanakkor Egyed felmentést kapott volna a szerződés alól, ha
Karády meghízik vagy bármi okból sérülne arca vagy teste. „Tiszta Amerika –
mondhatnánk, és az is volt: Karády Katalin az első színésznő, aki a
szegénységből robbant ki, akinek múltját és jelenét is átírták, megírták,
akiből amerikai típusú sztárt faragtak Magyarországon” – fogalmaz a 100
éves évforduló kapcsán Gajdó Tamás színháztörténész, az Országos
Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa.
Egyed és
Karády kapcsolata szinte kibogozhatatlan, de Hunyadi Sándor író 1939-es levele
féltestvérének, Bródy Illésnek sok mindent elárul: „Zoltán (mármint
közös barátjuk, Egyed Zoltán – a szerk.) új nőbe szeretett belé.
Karády Katalinnak hívják. Rögtön fel is fedezte, és szerepet harcolt ki számára
a Pesti Színháznál. (Somerset Maugham és Zoe Atkins Az asszony és az ördög
című színdarabját 1939. február 4-én mutatták be Karády főszereplésével a
Révay utcai Pesti Színházban – a szerk.) Nagyon szép, közismert meleg
tyúk. Lehet, hogy sikere lesz, ha megtanul játszani.”
Karády
súlyos árat fizetett Egyed Zoltán szerelméért. A szerelem elfárad című
kolportázs regényében Egyed 1943-ban ízléstelenül és részletezve tárta fel
viszonyukat, megalázta, s talán egy életre sebezhetővé tette a pályája egyik
csúcsára ért színésznőt.
Miután
Magyarország belépett a Szovjetunió elleni háborúba, Karády is készített néhány
olyan kisfilmet, amely a fronton szolgáló katonák számára készült – hogy
megkönnyítse ottani nehéz szolgálatukat. A Tábori levelezőlap és a Valahol
Oroszországban című filmek olyan dalokkal, mint a Jó éjt, drága kis hadnagyom a
hazafiságot, a nemzeti érzést kívánták erősíteni. Karády ugyanakkor
következetesen távol tartotta magát a szélsőjobboldaltól, visszautasította a
részvételt annak hecckampányaiban. Kapcsolatot tartott a náciellenes magyar
katonai és politikai körökkel, mindenekelőtt Ujszászy István ezredessel, a
magyar kémelhárítás parancsnokával. Ez a kényes kapcsolat azonban sokba került
az egyébként politikai meggyőződését soha nem hangoztató színésznőnek. A náci
megszállás után ugyanis a Gestapo letartóztatta Ujszászyt – vele együtt pedig a
„kapcsolatait”, így Karády Katalint is.
Túlélte
a fogságot, szabadulása azonban rejtélyes volt. Ő erről azt mondta: „Legyen
elegendő most annyi, hogy a Pestvidéki börtönben, miután az egyik őrt
megkértem, hogy legyen a segítségemre, segített. Nyár vége volt, már őszelő,
amikor szabadon engedtek. A lakásomat kifosztva, üresen találtam.” Eközben
dalait defetistának és a magyar lélektől idegennek nyilvánítva száműzték a
rádió műsorából – mert „nem buzdítanak eléggé a végső győzelemre”. Még azzal is
megvádolták, hogy nem bocsátotta el zsidó alkalmazottait.
1945
után azonban egészen más érzések, más hangulatok lettek uralkodók, Karády pedig
nehezen tudott alkalmazkodni ezekhez a viszonyokhoz. Fellépett ugyan színpadon
és film is készült vele – 1948-ban Forró mezők címmel – de a korábbi sikerek,
érzések már nem tértek vissza. Az ország ugyanis megváltozott körülötte, és
arra a sztárra, aki ő volt, már alig volt igény – még az is előfordult, hogy
kifütyülték.
Az
igazi sztár most már Rákosi Mátyás volt, nem Karády Katalin. Végül úgy döntött,
hogy Rákosi rendszerében nem óhajt élni. 1951-ben végleg elhagyta
Magyarországot és egy brazíliai kitérő után az Egyesült Államokban telepedett
le. Művészi ambícióit feladva, kalaposszalont nyitott New Yorkban.
Neve
egy teljes generáció előtt ismeretlen maradt az óhazában. Amikor hetvenedik
születésnapja alkalmából Magyarországra hívták, stílszerűen csak egy kalapot
küldött maga helyett.
Karády
emlékét egy fa őrzi Jeruzsálemben, a Jad Vasemben. Az igazak közé választották.
Akadnak, akik még emlékeznek rá a Frank Irma kalaposszalonjából, New York
Madison sugárútjának boltjából.
A
„végzet asszonya” szörnyű betegségben végezte. Elefántkór torzította el egykor
csábos testét. 1990. február 8-án hunyt el New Yorkban. Földi maradványait
azután hazahozták, felravatalozták a pesti bazilikában, majd újratemették a
Farkasréti temetőben.
A képen a "végzet asszonya", aki gyakran viselt zakót.
Forrás: M.
Szabó Mihály / vitalap.hu
|
1 csatolt kép 
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|