|
|
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
2013. szeptember 16., hétfő 22:33 |
Szent-Györgyi szobrát Botka avatta fel (1) - nem maradhatunk némák… |
|
Nem
maradhatunk némák, amikor magyarokra és magyarabbakra osztják a kultúrát és a
művészetet, amikor egyeniskolákba kényszerítik gyermekeinket, ahol
egyenigazságokat tömnek a fejükbe. Ezért kell kiáltanunk, ha béklyóba verik a
gondolkodást és kalodába zárják ítélő szellemünket – mondta Botka László
polgármester Szent-Györgyi Albert első magyarországi köztéri szobrának
felavatásakor a Dugonics téren.
Bíró Lajos szobrászművész alkotása a Nobel-díjas tudós első
magyarországi köztéri szobra, amelyet a szegedi egyetem egykori rektora születésének
120. évfordulójára állíttatott a város önkormányzata, a Szegedi Tudományegyetem
és a Szent-Györgyi Albert Rotary Club.
A bronzból
készült életnagyságú szobor közel 190 centiméter magas, mögötte az egyetem
épületének falán egy bronztáblán olvasható a tudós neve, születési és
halálozási éve, valamint a Nobel-díjas felirat.
A szobrász a
tudós alakját az egyetemről kilépve, lépcsőkön lefelé lépkedve jeleníti meg,
jobb kezében pipával. A dinamikus, átgondolt kompozíció hitelesen jellemzi
Szent-Györgyi személyiségét. Felidézi a városszerte ismert, kedvelt,
jellegzetes alakot: sportos testkarakter, sugárzó intellektus, kellemes, sármos
megjelenés. A szobor mozgalmassága, életszerűsége szakít minden merev
szoborszerűséggel.
Szeged új
szobrának felavatására az egybegyűlteket Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem
rektora köszöntötte.
Bíró Lajos
szobrászművész Szent-Györgyi Albertet ábrázoló alkotását, az egyetlen hazai
tudományos eredményéért Nobel-díjat kapó magyar tudós első egész alakos köztéri
szobrát Botka László polgármester avatta fel. Ünnepi beszédében nemcsak a
világhírű tudósra, hanem az igazi humanista, demokrata európaira is emlékezett
a városvezető.
Szent-Györgyi
Albertet állva ünnepelte a díszközgyűlés
„Mi magyarok
és mi szegediek őszinte és kitörő örömmel értesültünk arról, hogy a tudományos
világ legfelsőbb egyeteme méltóságodat a kutató és teremtő emberi tudomány
legnagyobb elismerésével: Nobel díjjal tüntette ki. …e kitüntetésnek ténye
büszkévé teszi az egész magyar nemzetet, büszkévé teszi ezt a várost”.
E szavakkal
üdvözölte táviratban Pálffy József, Szeged akkori polgármestere Szent-Györgyi
Albertet. Két nap múlva kitűzette a városházára a magyar és a városi
lobogót – és a hivatali körülményességhez képest szokatlan gyorsasággal,
december elsején már állva ünnepel az a díszközgyűlés, mely a professzort
díszpolgárává választotta – mondta Botka László.
A
Nobel-díjas tudós és a „kis hazai Cambridge”
Ez volt – ha
úgy tetszik – a város „hivatalos” tiszteletadása. De volt valami más is –
volt valami, ami talán ennél is több. A szegediek szeretete. Hisz azon a
bizonyos, 1937 év végi csütörtökön, amikor egy hegedűművész koncertjén, a Tisza
szállóban körbejár a cédula a hírrel, a szünetben elszivárog a közönség. A
nézők ugyanis egy emberként csatlakoznak ahhoz a spontán fáklyás felvonuláshoz,
mely Szent-Györgyi Albert otthonához. Az egyetemi hallgatók a Himnuszt éneklik,
a szegedi cigányok pedig hajnalig húzzák a város nagy fiának ablaka
alatt.
Ám sokféle
csillag együttállására volt szükség ahhoz, hogy a Szegeden éppen csak
újraindult egyetem, az építkezések következtében eladósodott, zömében tespedt,
konzervatív és kiábrándult város egyszer a maga fiának nevezhette Szent-Györgyi
Albertet, és „kis hazai Cambridge-nek” a Tisza parti települést.
|
1 csatolt kép
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|