|
|
TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA |
2013. szeptember 23., hétfő 14:13 |
XI. Bársony Mihály Tekerőlantos Találkozó, Tiszaalpár, 2013 szeptember 27-29 |
|
Tiszaalpár Nagyközség Önkormányzata és Szerényi Béla ezüstkoszorús hangszerkészítő mester, előadóművész, népzenekutató és tanár szervezésében idén is megrendezésre kerül, immáron tizenegyedik alkalommal, nagyközségünk szülöttjéről, néhai Bársony Mihályról elnevezett tekerőlantos találkozó.A hangszerről, édesapjáról és a rendezvény szelleméről Mihály bácsi lánya, Bársony Rózsa így ír: „Hiszem azt, hogy a jövő majd
eldönti, hogy mit hagytam magam mögött”? – ezeket a
gondolatokat Bársony Mihály fogalmazta meg a 80-as évek elején. S, hogy
mennyire igaza volt, az kiderül azokból a törekvésekből, amelyeket az idő nem
mulaszt el, hanem egyre nagyobb igénnyel törnek elő.
A közelgő Mihály nap
kapcsán, a Tiszaalpáron 2013. szeptember 27-29 között megrendezésre kerülő XI.
Országos Tekerőlantos Találkozó alkalmával fogom bemutatni Tiszaújfalu híres
szülöttjét, Bársony Mihályt a „Népművészet Mesterét” a tekerőlant megmentőjét, a
népzene a néphagyomány hirdetőjét tanítóját, akit a szegény környezet a gazdag
népművészetéből megajándékozott tehetséggel, hogy aztán megsokszorozva tovább
adhassa.
Tiszaújfalun 1915-ben
született, földműves család hetedik gyermekeként. Kézügyessége hamar
megmutatkozott, állandóan fúrt-faragott. A tekerőlant a XVIII. század királyi
udvarainak kedvelt hangszere a XIX. században már a koldusok, a vándor emberek a
tanyavilág egyetlen hangszere lett. Egy ilyen zeneszerszám került a kezébe igen
összetört állapotban, amit aztán kijavított, majd meg tanult rajta játszani is.
Az első hangszert 1935-ben készítette. Külön érdekesség, hogy saját maga
készített szerszámokkal dolgozott. Műhelyében példás rend volt, mindennek meg
volt a helye.
Hogyan is néz ki ez a
hangszer?
Különféle fából készült. Teste
csellóhoz vagy lanthoz hasonló, hossza 75 cm, legnagyobb szélessége
35 cm, legnagyobb magassága 21 cm körül van. Súlya 3kg körül. Három
húrjának neve: „prím”, „recsegő” és „bőgő”. Fő részei: test (dob),
kulcsszekrény és kottaház. A forgatás jobb kézzel a hangszer testének jobb
oldalán elhelyezett karral történik. A kereket ugyanúgy gyantázni kell, mint a
hegedű vonóját. A hangszer ellentétes oldalán a „fej”-ben négy húr hangolására
alkalmas kulcs található. A hangszer bal kéz felőli részére épített szögletes
fadoboz, a „kottaház” oldalán kétsoros kromatikus billentyűzet van, ennek
segítségével lehet a dallamot létrehozni.
Nem csak tekerőlantot,
hanem citerát is készített. A 70-es évek elején Sebő Ferenc és Halmos Béla
jelent meg nála, ettől kezdve pezsgő élet volt a tanyai kis házban.
Népzenekutatók, érdeklődő fiatalok egymásnak adták a kilincset. A hangszerkészítés
mellett számos rendezvényen vett részt, állandó vendége volt a táncház találkozóknak,
népzenei találkozóknak. Örömmel vitte és mutatta be a hangszert országszerte,
de külföldre is eljutott vele. Készségesen adta át ezt a kincset, szeretettel
fogadott mindenkit.
1989-ben bekövetkezett
halála után a „kis műhelyt” Szerényi Béla vette át. Szívügye a hagyaték
ápolása.
A Mihály-napi rendezvény,
melynek fő mozgatója is Szerényi Béla, teljesebbé tesz minket, készülünk rá,
kitágítja életünket a múltba és a jövőbe, összekapcsol bennünket azokkal, akik
meg akarják ismerni, ápolni akarják, tovább vinni és fenntartani szeretnék ezt
a hagyományt. Ezek az összejövetelek nincsenek leírva, ezek szájhagyomány útján
terjednek, melyet az emberi kapcsolatok erősítenek, s nem engedik, hogy
megszakadjon. Néhány nap, ahol csak népdal, tekerő, klarinét, duda és citera
hangja hallható. Legyen ez továbbra is olyan hagyomány-őrzés, hagyományápolás,
amely közösséget kovácsol, önfeladás nélküli befogadásra, szeretetre tanít
minket, s egyik legnagyobb értéke, hogy emlékezik Bársony Mihályra, Tiszaalpár
büszkeségére.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|