|
|
| BUDAPEST FŐVÁROS XXI. Kerület - Csepel Önkormányzata |
| 2013. november 6., szerda 09:25 |
Arany Juliska emlékezete |
|
A
magyar irodalom legfájdalmasabb sírverse olvasható Arany János
lányának, Arany Juliskának a sírkövén Nagyszalontán, Csepel
testvérvárosában. Az apa és költő mély gyászában, megrendülten
fogalmazta meg a sorokat 1866-ban, miután az előző év december 28-án
elveszítette elsőszülött gyermekét, az alig 24 esztendős Juliskát. Egy
árva is magára maradt: Piroska, aki mindössze féléves volt akkor; s a
nagyszülők nevelték fel.
A város szélén található nagyszalontai
temetőben különös figyelemmel gondozzák Arany Juliska nyughelyét. A
Magyarországról érkezők rendre felkeresik a sírt, amelyen mindig van
virág. A temetőben bárki azonnal megmondja az idegennek, merre lelhető a
sírhant, melyben Nagyszalonta leghíresebb polgárának lánya nyugszik.
Arany János soha nem volt annyira megtört, mint akkor, amikor szeretett
lányát kellett elhantolnia.
Arany Juliska 1841. augusztus 9-én
született Nagyszalontán. Ebben a faluban nevelkedett fel, járt iskolába,
szövögette terveit a jövőről, egy szép családról. Jó példával jártak
előtte szülei, hiszen Arany János és felesége, Ercsey Julianna békében
és szerényen éltek, szorgosan dolgoztak. Édesapja Nagyszalontán lett
országos hírű költő, amikor 1946-ban megírta a Toldit. Petőfi Sándor
gyakori vendég volt a háznál, s közösen siratták el, amikor többé nem
láthatták. Arany Juliska 1863-ban ment férjhez Széll Kálmánhoz, a falu
református papjához, aki egyébként távoli rokonságban állt a későbbi
miniszterelnökkel, Széll Kálmánnal. A családi boldogságot fokozta, hogy
az ifjú párnak 1865 nyarán gyermeke született, akit Piroskának
kereszteltek. De alig köszöntött be a tél, amikor december elején
Juliska megbetegedett, és 28-án éjjel tüdőbajban meghalt.
Arany János nem tudott megszólalni.
Elkezdett egy verset „Juliska emlékezete” címmel, de nem volt ereje
megírni. A vers lábjegyzetében ezt jegyezte le: „Nagyon fáj! nem megy.”
A Toldi szerelme című verses elbeszélés
első részei már évekkel korábban elkészültek, de Arany János a
folytatásban, a hatodik énekben a lányát siratta el és árva unokájára
tekintett fájdalmasan. Toldi Miklós szerelmét Rozgonyi Piroskának hívják
a műben, de a költő Piroskában most csecsemő unokájának szomorú sorsát
látta. A fejezet így kezdődik: „Piroska… ez a név! jaj nekem, ez a név!/ Hogy tipra keresztül egy boldogtalan év” A második versszakban így ír: „Piroska! leányom kis árva lánya!/Kedvesem egyetlen kedves maradványa!”
A következő sorok pedig jövendölésnek hatnak a csöpp lány életéről,
noha Arany János akkor nem sejthette, miféle tragédia sújthat le még
rájuk: „Baljóslatú névvel jöttél te a világra!/Oh, le ne szálljon
rád még jobban is átka,/ Hogy sorsod azéhoz közelítsen gyászban,/Kit
képzetem alkot a Rozgonyi házban!”
A vallásos, a szalontai református templomba rendszeresen járó Arany János ezt írta lánya sírkövére:
„Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt.
S megnézve bátran a halált,
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi utakon,
Egy lőn közös, szent vigaszunk:
A LÉLEK ÉL: találkozunk!”
Széll Piroskát, a félárva kislányt
Aranyék fogadták magukhoz és nevelték fel. Úgy szerették, mint édes
lányukat, de talán még nagyobb gonddal óvták mindenféle bajtól. A
cseperedő gyermek külsőleg és lelkileg is hasonlított anyjára: pajkos és
vidám természetű volt, kedvességével a ház vendégeit is
megörvendeztette. Nagylányként ugyanúgy tervezte a jövőjét, mint a régen
elhunyt édesanyja. Az idősödő és egyre gyakrabban betegeskedő Arany
János vigaszt és örömet lelt benne. Nem tudhatta, hogy beteljesedik egy
másik szörnyű tragédia, melyet a Toldi szerelmében megfogalmazott. Arany
János 1882-ben meghalt – elkerülte az újabb kínzó fájdalmat, amelyet
lánya elvesztésekor átélt. Unokája, Széll Piroska 1886-ban, mindössze 21
évesen ugyanabban a betegségben hunyt el váratlanul, mint édesanyja.
Csarnai Attila |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|