|
|
| SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
| 2013. november 7., csütörtök 16:49 |
A Magyar Tudomány Ünnepe (1) – Szeged és az egyetem csak együtt fejlődhet |
|
A sorsközösség, amely kilenc évtizede megköttetett a város és az egyetem között azt jelenti, hogy a város akkor fejlődik, ha az egyetem és a tudomány is fejlődik, de ez fordítva is igaz, Szeged nagyon gyorsan és széleskörűen megérzi, ha a felsőoktatásban valamilyen probléma van, vagy a fejlődés nem töretlen – mondta Botka László polgármester a Magyar Tudomány Ünnepének szegedi megnyitóján.
A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában csütörtökön délelőtt tartott megnyitón Dékány Imre, a SZAB elnöke arról beszélt, hogy immár évek óta egyhónapos rendezvénysorozattal tisztelegnek az ünnepen a hazai kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, tudományos műhelyek.
Népszerűsíteni szeretnék a tudományt és a kutatást
Az ünnepségsorozat célja, hogy népszerűsítsék a tudomány és a kutatómunka jelentőségét, bemutassák a magyar tudományos kutatások eredményeit, s mindenki számára közérthetővé tegyék a tudomány és kutatás jelentőségét az oktatásban, valamint az oktatás jelentőségét a tudományban és a kutatásban. Az akadémikus elmondta, az idei ünnepségsorozat központi gondolata: A velünk élő tudomány!
Dudits Dénes akadémikus köszöntőjében utalt arra, hogy mindenkinek – az egyetemistáknak, a kutatóknak, a cégvezetőknek és az utca emberének – mást és mást jelent a tudomány. Ugyanakkor fontos kérdés, hogy milyen prioritást élvez a kutatómunka a kormány politikájában. Az optimista megközelítés szerint tavaly nőtt és az idén sem csökkent a költségvetésből a tudományos kutatásra szánt összeg. Ugyanakkor a statisztikák szerint a K+F ráfordításokban hazánk csak a 18. helyet foglalja el az unió országainak sorában, 10 ezer lakosra 56 kutató jut, miközben ez az érték a fejlettebb országokban meghaladja a 70-et is.
Miután a kutatás költséges, együttműködésre van szükség, mert a tudományos eredmények a mindennapi életünket is komolyan befolyásolják: ezért nem haszontalanok a tudományos kutatásokra költött forintok – mondta az akadémikus.
Nem lehet sikeres Magyarország, fejlődő felsőoktatás nélkül
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora szerint a tudomány legnagyobb reklámja, ha tudomásul vesszük, velünk élnek a kutatások eredményei. A műszaki fejlesztések eredményeit ugyanis leginkább akkor vesszük észre, ha átmenetileg nem működnek. Egy félnapos áramszünet ma már valóságos természeti katasztrófával érne fel az országban.
Az akadémikus figyelmeztetett arra is, hogy a tudományos kísérletek hasznát sokszor csak évtizedek múlva tudja hasznosítani a társadalom. Példaként a mágneses rezonancia elméletét hozta fel, amely több mint negyven év múlva „öltött testet” az MR berendezésekben, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a korszerű gyógyítás.
A rektor utalt arra, hogy bár a kutatásokra fordított pénzügyi források nem csökkentek, a felsőoktatásból ugyanakkor drasztikus mértékű forrásokat vont el a kormány. Márpedig nem lesz sikeres Magyarország, fejlődő és sikeres felsőoktatás nélkül – mondta Szabó Gábor.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|