|
|
| GÖDÖLLŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
| 2013. december 3., kedd 14:57 |
A helység kalapácsa - kiállítás a Művészetek Házában |
|
Rigler György „Rigó” grafikus művész Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művéhez készített illusztrációiból nyílt ma kiállítás a Művészetek Házában. Az eseményen elsőként Márton Előd, a Club Színház tagja olvasott fel részletet az elbeszélő költeményből, majd Lénárt Ádám, a Gödöllő Táncegyüttes tagja mutatott be szólótáncot. Köszöntőt Pecze Dániel alpolgármester mondott,majd az alkotó szólt az érdeklődőkhöz.
Gödöllő alpolgármestere Reményik Sándort, majd Hamvas Bélát idézve mutatta be, mit jelent a humor.
- Rigler György "Rigó" illusztrációit is, mint ahogyan az egész Petőfi költeményt, áthatja a humor, ez a kizárólag emberi sajátosság. S minek utána a mi Urunk bennünket a maga képmására formált isteni is - fogalmazott Pecze Dániel. - Szokták mondani ugye, hogy: …isteni a humora. Ennek az isteni humornak az egyik első példája a bábeli eset, amikor a jó Isten egy humoros eszközzel int alázatosságra bennünket. De persze ebből nem tanultunk.
A mai megnyitóra készülve a világhálón rábukkantam „Faragó Ferenc: A humor, mint kapcsolat a transzcendenciával” című írására. Ebből szeretnék egy-két részletet idézni.
Ez az isteni tulajdonság, nem nagyon érintette meg nagy gondolkodóinkat. Mi az oka ennek? Talán az a külső elvárás, hogy a bölcsnek komolynak, méltóságteljesnek illik lennie és ilyen elvárás mellett semmi helye a humornak.
Szerencsére persze van kivétel. Hippokratész felfogása szerint a humor a szervezet nedveit jelenti, amelyektől az ember testi és lelki jólléte függ. Zseniális megérzés, ma már tudományosan is megtapasztalhatjuk, ha van humorunk: jól érezzük magunkat.
Az Evangéliumi humor a legfinomabb humor: az örömhír. Ami nem szilaj jókedv, mámoros gondtalanság, harsány nevetés, hanem az a derű, ami megadja annak az alaphangját, ahogyan a világot kell szemlélnünk. Jézusnak remek humorérzéke volt, némi képzavarral azt is mondhatnánk, hogy szellemes ember volt. Jókat derült a világ alakoskodásán, a farizeusok okoskodásán, a tanítványok értetlenkedésein és ugyanakkor mindezek mélyen bántották is. Lukács boldogság mondásai közül a harmadik a transzcendenciába helyezi a humort, a nevetést: „Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.” (Lk 6. 21.)
A világirodalomban a humor mélysége – avagy magassága – Cervantes művében a Don Quijote-ében mutatkozik meg leginkább. A főhős bolondozásai, csínytevései, nevetségessége szakrális méltóságot nyernek. A bolond bölcsebb az okosnál, a humor az igazság előíze, mert vannak olyan állapotok, amikor a komolyság bizony a legkomolytalanabb.
A magyar irodalom is sokat tud a humorról és szinte mindenki, aki említésre méltó, él is a derű magasabb dimenzióival. Ilyen mű Petőfi Helység kalapácsa is.
Összességében elmondható, hogy a humor fentről való, a végső igazság megnyilvánulása. A remény hal meg utoljára, szoktuk mondani. De ha már a remény is elfogy: marad a humor. A humor felemeli a kicsit, kigúnyolja a hatalmast. Ez az az alázatosság, amelyre a jó Isten tanít bennünket. S ha humorral viszonyulunk a világ mulandó dolgaihoz, végső soron az örök Állandósághoz tartunk.
Örkény István is ezt mondja: „Nevetünk, amikor fölfelé megyünk a hullámvasúttal – mert fölszabadul a feszültségünk – de sikoltva zuhanunk lefelé; viszont ki ülne fel egy vízszintes hullámvasútra?”
Számomra Rigler György "Rigó" művészete ezt a folyamatos felfelé hullámvasutazást adja meg. Az előbb említett Cervantes szerint „A tréfa az okosság jele; s a tréfa és elmésség (...) nem szokott törpe lelkeknél megszállani!”
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|