|
|
| GÖDÖLLŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
| 2014. május 22., csütörtök 20:57 |
Kiállítással emlékezik a holokauszt helyi áldozataira Gödöllő városa |
|
Törött
emlékek - ez a címe annak a kiállításnak, ami a holokauszt
gödöllői áldozataira emlékezik, s május 22-én nyílt meg a
Gödöllői Királyi Kastély rondellájában. A megnyitót Ilan Mor,
Izrael Állam nagykövete, Forgács János gödöllői
holokauszt-túlélő és a Budapesti Zsidó Hitközség
képviseletében a Gödöllőn élő Szendyné Gádoros Mariann is
megtisztelték jelenlétükkel.
Gödöllő
is méltó módon kíván megemlékezni a holokauszt áldozatairól,
s két rendezvénnyel csatlakozott az emlékév eseményeihez. A most
megnyílt kiállítást követően június 18-án a város zsidó
ótemetőjében kőtáblára kerülnek a holokauszt gödöllői
áldozatainak nevei – mondta köszöntőjében Gémesi György
polgármester.
Mint
az beszédében elhangzott, a kiállítás megnyitása azért került
május 22-re, mert 1944-ben ezen a napon kezdték összeírni a
gödöllői zsidó lakosokat. A kiállítás tényszerűen,
dokumentumok alapján mutatja be, mi is történt akkor Gödöllőn,
de kitekintést ad a második világháborút megelőző időszak
Magyarországáról, az akkori politikai és nemzetközi helyzetről.
Mindezek mellett bemutatja természetesen a helyi történéseket, a
gödöllői zsidó családokat, az ő kirekesztésüket, az
elhurcolásukat, tragédiájukat.
De
szól azokról a gödöllőiekről is, akik biztonságukat és
életüket sem féltették, hogy menteni tudják a zsidó embereket,
mint például az Ausztriában született, de később itt
letelepedett Dr. Leo Tschöll, akinek tiszteletére 2012-ben a város
emléktáblát avatott.
Gémesi
György kijelentette: „ Ez a kiállítás is hozzájárul ahhoz,
hogy segítse a méltó emlékezést, hogy a holokauszthoz hasonló
borzalmak, soha de soha ne történhessenek meg, és figyelmeztessen
bennünket arra is, hogy meg kell szabadítanunk az embereket a
rasszizmus, a kirekesztés, a szolgaságba döntés és az
idegengyűlölet rémképétől, ahogyan ezt János Pál pápa egyik
beszédében mondta.”
„Törött
emlékek”… azért ezt a címet választotta, mert sok olyan
dolgot hozott a felszínre, ami már csak kevesek emlékezetében él
– így fogalmazott a kiállítást rendező Klacsmann Borbála,
akinek a kutatásaira épült a tárlat. A fiatal kutató
kijelentette, ez a kiállítás nem csak a gödöllői zsidó
családokról szól, hanem a város összes lakójáról, hiszen volt
aki tevékeny részese volt az eseményeknek, volt aki passzív
szemlélőként nézte szomszédai, ismerősei elhurcolását, és
voltak, akik igyekeztek segíteni, menteni a származásuk miatt
üldözötteket.
A
kiállítás egyik tablóján a Fischer család sorsába is
bepillanthatunk. Az egyik képen még kisgyermekként, majd egy
másikon fiatalemberként mosolyogó Forgács (Fischer) János négy
hónapot töltött Birkenauban, négy hónapot Auschwitzban, és
négyet Dachauban. A megnyitón személyesen mesélte el
elhurcolásának körülményeit, a családjával történt
szörnyűségeket. Hangsúlyozta, Gödöllő a németek bejövetel
előtt nem volt antiszemita község. Gyermekként, testvéreivel
együtt játszottak a többiekkel, s nem érezték soha, hogy más
vallásuk gondot jelentett volna. Számukra a bajok akkor kezdődtek,
amikor 1944. március 19-én bejöttek a németek, s a
nyilaskeresztesek először végigvonultak az akkori Horthy Miklós
úton. Ezután kötelezték őket a sárga csillag viselésére, majd
begyűjtötték, és június 12-én bevagonírozták őket, s útnak
indították Birkenauba. Amikor a háború után visszatért
szülővárosába, nem talált itt senkit sem családtagjai, sem a
velük együtt elhurcoltak közül.
Gödöllőről
182 embert vittek koncentrációs táborba, a megpróbáltatásokat
mindössze tizenkilencen élték túl. Ma már egyedül Forgács
János az, aki megoszthatja az utókorral az átélt
szörnyűségeket.
Ma
már egyre kevesebben vannak a holokauszt túlélői, a ma megszülető
gyermekek már nem találkozhatnak velük. Ezért is létfontosságú,
hogy meghallgassuk beszámolóikat, amikből megtudhatjuk, mi is
történt – mondta beszédében Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete
Forgács János visszaemlékezése után. Úgy fogalmazott, ez a
kiállítás is egy lépés ahhoz, hogy ne felejtsük el, ami
történt.
„Az
antiszemitizmus, a rasszizmus szégyen mindannyiunk számára. Nem
fordíthatunk hátat bármilyen megnyilvánulásának. A holokauszt
emlékét tanulságként kell felhasználnunk az új generációk
számára” – mondta a nagykövet. „Nem változtathatjuk meg a
múltunkat, óvatosnak kell lenni a jelennel és hatni kell a jövőre,
amiben elengedhetetlen szerepe van az oktatásnak. Ez a kiállítás
egy jó lépés ennek érdekében.”
Ilan
Mor köszönetét fejezte ki Gödöllő városának, a gödöllőieknek
és Gémesi György polgármesternek a tárlat létrehozásáért.
A
megnyitón közreműködött Klacsmann Nóra (hegedű), és Gerendás
Péter, akik többek között a Yiddishe mamme, és a 100 éves
pályaudvar című dalait adta elő. A népszerű énekes családjával
együtt szintén ott látható az egyik tablón, mivel – ahogy ő
maga is elmondta – felmenői Gold Sámuel és Stern Ábrahám
szintén gödöllőiek voltak.
A
Gödöllői Királyi Kastély rondellájában látható kiállítás
tárgyi
emlékeit a Gödöllői Városi Múzeum és Péterfi Csaba
bocsátotta rendelkezésre, Szendyné Gádoros Mariann pedig
nagyapjának munkaszolgálatból küldött levelezőlapjával
gazdagította az összeállítást.
A tárlat előzetes
bejelentkezés alapján látogatható. Bejelentkezni az alábbi
telefonszámokon lehet:
Péterfi
Csaba: +36/20/347-9443
Gödöllői
Városi Múzeum: (28)422-003 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|