|
|
BUDAPEST FŐVÁROS XIII. kerület Önkormányzata |
2015. július 3., péntek 13:41 |
Koszorúzási ünnepség Horn Gyula szobránál |
|
Az egész alakos
szobrot egy éve avatták fel
2015. július 3-án,
az angyalföldi Gyermek téren tartotta a XIII. kerületi önkormányzat koszorúzási
ünnepségét díszpolgára, Horn Gyula egykori miniszterelnök emléke előtt. Az
ünnepségen megjelent Horn Gyula özvegye, lánya, unokája, Hiszékeny Dezső a
kerület országgyűlési képviselője, dr. Tóth József a kerület polgármestere és az
egykori miniszterelnök több száz tisztelője.
Az ünnepség Kosztolányi
Dezső „Európa” című versével kezdődött Papp János színművész előadásában. Ezt
követően Kegye János pánsípművész műsora következett. A koszorúzást követően,
Papp János Váci Mihály Származás című versét adta elő.
Az
ünnepség Kosztolányi Dezső „Európa” című versével kezdődött Papp János
színművész előadásában. Ezt követően Kegye János pánsípművész műsora
következett. A koszorúzást követően, Papp János Váci Mihály Származás
című versét adta elő.
2014. július 4-én Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat egész alakos a Magyar Köztáraság az akkor egy éve elhunyt miniszterelnökének,
a kelet-nyugati szembenállás felszámolásának kiemelkedő támogatójának, a
rendszerváltás meghatározó politikai személyiségének, a XIII. kerület
díszpolgára emlékére. Horn Gyula Budapesten 1932. július 5-én
született és 2013 június 19-én hunyt el. Politikus, közgazdász, a
közgazdaság-tudományok kandidátusa, külügyminiszter, 1994 és 1998 között
a Magyar Köztársaság miniszterelnöke volt. Elemi iskolába Angyalföldön
járt, az ötödik osztály után már munkát kellett vállalnia. 1948-ban a
dolgozók esti iskoláján tett szakérettségi vizsgát. Felsőfokú
tanulmányait a Szovjetunióban végezte, 1954-ben a Rosztovi Közgazdasági
és Pénzügyi Főiskolán szerzett diplomát. 1959-ben került a
Külügyminisztériumba, majd Szófiában, Belgrádban teljesített külügyi
szolgálatot. Ezután MSZMP KB Külügyi Osztályán dolgozott 1983 és 1985
között, mint osztályvezető. Ezt követően visszatért a
Külügyminisztériumba, ahol államtitkár, majd 1989-ben külügyminiszter
lett. Minisztersége idején létesült a diplomáciai kapcsolat
Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal. Nemzetközi
elismertségét a keletnémet menekültek előtti 1989. szeptemberi
határnyitás során játszott szerepének is köszönheti. 1989. június 27-én
Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt a televízió nyilvánossága
előtt jelképesen átvágta az azt megelőző hónapokban felszámolt műszaki
határzár („vasfüggöny”) maradványát. Horn Gyula jelentette be azt is,
hogy a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus
Köztársaság (NDK) azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül
hajlandó volt fogadni. Külügyminiszterként előkészítette és 1990
márciusában aláírta a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. A
rendszerváltás korának magyar politikusai közül elsőként vetette fel
Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai
Unióhoz való csatlakozás ügyét. 1990-től 2010-ig volt tagja az
Országgyűlésnek. 1994. július 15-én a választásokon nagy többséggel
győztes MSZP vezetőjeként az Országgyűlés miniszterelnökké választotta, s
e tisztséget 1998. július 6-ig látta el. Kormánya elkerülte a fenyegető
pénzügyi csődöt és az ország gazdasága viszonylag rövid időn belül
növekedési pályára állt. Számtalan nemzetközi elismerés birtokosa, a
Cölöpök és Azok a kilencvenes évek…című könyv szerzője. 2004. óta a
XIII. kerület díszpolgára.
Díszpolgársága
alkalmával készített interjúban kifejtette:
„Az embert mindig különleges érzések kötik a
szülőföldjéhez, márpedig nekem Angyalföld a szülőföldem. Amit itt gyerekként és
munkásként megéltem, arra joggal elmondhatom, hogy egész pályafutásomat
végigkísérte. Az itt megismert emberek és helyzetek meghatározó jelentőségűek
lettek további életemre. … és szeretetem a fővárosnak e nem túl nagy, de
számomra legalábbis jellegzetes terület iránt nem fog elhalványulni, erre
megesküdhetek.”
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|