|
|
| OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
| 2015. október 30., péntek 08:15 |
Megemlékezés a Madár-hegyi sírkertben |
|
Ez
év nyarán fordult Oroszlány polgármesteréhez a Bács-Kiskun megyei Miskén élő
Kovács Ferenc, hogy a település melletti Madár-hegy erdejében található temető
nagyon elhanyagolt állapotú, amit rendbe kellene rakni, hiszen tizenkét, a II.
világháborúban elesett magyar honvéd is itt nyugszik, köztük az ő édesapja.
Lazók
Zoltán a Rákóczi Szövetség helyi szervezetét bízta meg a temető
rekultivációjával, melyhez első kérésre csatlakozott a Vitézi Rend és Békási
Imre hadisírgondozó, de sokan mások is kivették részüket a munkákból – idézte
fel az elmúlt hónapok történéseit Nagy Csaba, a civil szervezet elnöke, aki
elsőként köszöntötte csütörtök délután a megemlékező ünnepségen megjelenteket,
köztük a városvezető mellett File Beáta jegyzőt, Németh Gábor alpolgármestert,
Nagy Miklóst, a Vitézi Rend Komárom-Esztergom megyei törzskapitányát, valamint
a kezdeményező Kovács Ferencet és családját.
A
temetőben az elhunyt hősök emlékére – Jámbor Vilmos kisbéri vállalkozó
támogatásával – egy emlékoszlop is állíttatott, rajta Békási Imre versével,
amit a szerző előadásában hallgathattak meg a jelenlévők, majd Szemeti Ferenc
ezredes, nyugalmazott tábori esperes megáldotta az emlékhelyet.
A
tragikus sorsokhoz vezető eseményeket Nagy Roland történészhallgató idézte fel:
Majkpusztánál 1945 elején a kiskunhalasi magyar királyi „Balogh Ádám” 15.
honvéd kerékpáros zászlóalj építette ki állásait. A zászlóalj 1945. január
12-én vonult a hadműveleti területre. A németek Székesfehérvár környékén
kezdtek teret nyerni, ezért a hadosztállyal szemben álló szovjetek január 22-én
megkezdték a visszavonulást, a magyar csapatok pedig követték őket. Így került
a csoport birtokába január 24-én Majkpuszta, ahonnan az alakulat követte a szovjeteket
az Oroszlány-Csákvár országút mentén, annak érdekében, hogy a Vértes kijáratát,
Csákvárt elfoglalja. Január 25-én támadást indítottak Kőhányáspuszta
elfoglalására, melyet sikerrel végrehajtottak. A zászlóalj január 26-án
Kőhányáson maradt, majd Várgesztes irányába fordult, s folytatta az
elkeseredett harcot a Vértes magaslataiért. Összességében a huszárhadosztály
gyenge erőivel nem volt képes a Vértes kijárati településeit hosszabb ideig
birtokolni, ezért a felső vezetés február 7-én elrendelte az elért vonalak
védelmét, s március közepéig állásharc bontakozott ki, melynek a Vörös Hadsereg
bécsi támadó hadművelete vetett véget.
-
A januári harcokban elhunytak közül a tizenketten nyugszanak a Madár-hegyi
temetőben. Közül négyen az említett 15. kerékpáros zászlóaljban szolgáltak,
hárman a 4. huszár ezredben, míg ketten az 1/I. gyalogos zászlóalj 2.
századában. Hármuk csapattestéről nem tudni biztosat – mondta Nagy Roland, aki
a következő latin gondolattal zárta megemlékezését: „Mortui vivos docent”,
vagyis „A halottak tanítják az élőket”.
A
csütörtöki esemény befejezéseként a jelenlévők elhelyezték koszorúikat a most
emelt emlékoszlopnál.
Az
elhunyt hősök név szerint: Baranyai Gábor tizedes, Flóra Ferenc tartalékos
honvéd, Horváth Ferenc honvéd huszár, Ignácz Mihály őrvezető, Kovács Ferenc II.
tartalékos honvéd, Kovács Mihály honvéd huszár, Lisziák Lajos honvéd, Nagy
Sándor őrvezető, Nyerges János honvéd huszár, S. Molnár Ákos tartalékos
zászlós, Szakács Pál honvéd és Varga János honvéd.
A
sírkert megújításában felvállalt szerepéért köszönet: az Oroszlányi Rákóczi
Szövetségnek, a Vitézi Rend tagjainak, a Beck & Cat Kft.-nek, a LÜN
Kft.-nek, az Oroszlányi Közösségi Színtér és Könyvtárnak és az OSE Kószák
Természetjáró Szakosztályának.
2015.10.30.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|