Önkormányzati sajtószolgálat
MTI - hírügynökség
2019. október 14. hétfő
Hírek témák szerint

BUDAPEST FŐVÁROS XVIII. kerület - Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata
2010. március 17., szerda 21:43

Megemlékezés Vasvári Pál kopjafájánál
Március 14-én, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 162. évfordulója alkalmából megemlékezésen vett részt Tőkés László református püspök, EU-parlamenti képviselő a pestszentimrei református templom kertjében, majd igét hirdetett az ünnepi szentmisén. 
Vasvári Pál halálának 160. évfordulója alkalmából kopjafát ajándékozott az erdélyi Kőrösfő Budapestnek. Az emlékművet a Pestszentimrei Református Egyházközség kertjében állították fel (2009-ben).  
Március 14-én, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 162. évfordulója alkalmából Vasvári Pál kopjafájánál ünnepi megemlékezésre került sor, melyen díszvendégként részt vett Tőkés László református püspök, EU-parlamenti képviselő is.
Orbán Kálmán (Pestszentimrei Református Egyházközség) református lelkész köszöntője után ünnepi beszédet mondott Ughy Attila fővárosi képviselő, helyi önkormányzati képviselő (Fidesz), Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a parlament külügyi bizottságának elnöke és Tőkés László.
Az ünnepi beszédeket követően Ughy Attilát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legnemesebb áldozata emlékének ápolásáért Vasvári Pál-díjban részesítette a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet (RKE) Vezető Tanácsa. Az emléklapot és kopjafa kicsinyített mását Péntek László, Kőrösfő alpolgármestere, RKE elnöke nyújtotta át.
Ezt követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait Vasvári Pál kopjafájánál, majd az ünnepi szentmisén igét hirdetett Tőkés László református püspök, továbbá köszöntőt mondott Antal János, Kőrösfő polgármestere és Péntek László (Kőrösfő alpolgármestere).  
Az 1848-as forradalom és szabadságharc alkalmából Péntek Lászlónak, Kőrösfő alpolgármesterének, a kormány előterjesztésére Sólyom László köztársasági elnök a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (polgári tagozat) kitüntetést adományozta.

Vasvári Pál kopjafája
A hősi halált halt Vasvári kopjafáját 1995-ben avatták fel a Kolozs megyei kőrösfői református templom mellett.  
Kőrösfő alpolgármestere, Péntek László -, aki  magáénak érzi Vasvári emlékét -, azzal a nemes ötlettel állt elő, hogy Budapesten is legyen egy hely, ahol méltó módon emlékezhetünk az 1848–49-es szabadságharcosra.
Vasvári nevét ugyan két utca örökíti meg a Budapesten, az egyik éppen kerületünkben található, ám szobra, emlékműve Magyarországon csak szülőhelyén, Tiszavasváriban és Nyíregyházán van.
Mivel az emlékművek közterületen való elhelyezésének igen szigorú szabályai vannak, szinte lehetetlennek tűnt az ötlet megvalósítása. Azonban Ughy Attila, fővárosi és kerületi képviselő segítségével sikerült helyet találni az emlékműnek a Pestszentimrei Református Egyházközséghez tartozó kertben. A kopjafa a Kőrösfőn található emlékmű mintájára készült el. Több mint két tonna súlyú, kétszáz éves tölgyfából faragta ki a kőrösfői Kovács Antal a kopjafát.  A kopjafára Pálfy Árpád csíkszeredai szobrász készítette a bronz szobrot, amely a hőst ábrázolja.

Vasvári Pál
Az 1848. márciusi események során Vasvári Pál is ott volt a vezetők között. A 12 pont megalkotásában majd a népgyűlés elé terjesztésében főszerepet vállalt.
A március 16-án a megalakult közcsend bizottmány tagja, a március 18-án  a petíciót vivő küldöttségben szintén ott volt.
Az április 11-én  megérkező minisztereket ő üdvözölte, majd mint titkár nyert alkalmazást a pénzügyminiszter mellett.
Kossuth Lajos többször használta polgári futárként a horvát  invázió alatt.
1949. elején Bihar, Szatmár és Szabolcs megyében szabadcsapatot verbuvált, s annak vezére lett. Erdélyben  harcolt, mint őrnagy.
Fîntinel mellett a gyalui havason román csapatok megölték. A pontos időpont mai napig ismeretlen, június végén vagy július első napjaiban lehetett a tragikus kimenetelű csata. (Forrás : Wikipédia)

Kőrösfő
A falu Erdélyben, Kolozs megyében, Bánffyhunyadtól 6 kilométerre, keletre fekszik. A Sebes-Körös forrásáról nevezték el, amely a Körös Forrása Csárda mögött ered. 1276-ban Crisfeu néven említik először. 1910-ben 1073, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1992-ben társközségeivel együtt 1780 lakosából 1385 magyar és 395 román volt.

A cikkhez kapcsolódó film megtekintéséhez látogasson el a  megadott webcímre!

1 csatolt kép Vasvári kopjafájánál
Vissza

Küldje tovább ismerősének

Nyomtatóbarát változat


Önkormányzati érdekszövetségek hírei
Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozója
2018. június 28., csütörtök 12:56
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége    2018. június 29-30-án  Gödöllőn rendezi meg a
 Magya...
TÖOSZ állásfoglalás a 2018. évi központi költségvetésről
2017. május 26., péntek 09:27
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) kibővített Elnöksége 2017. május 23-ai ül...
Országos önkormányzati szövetségek szolidaritási nyilatkozata
2016. június 8., szerda 19:13
Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) önkormányzati oldalát képviselő Elnökök T...
Belügyminisztérium hírei
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
A megszűnt Önkormányzati Minisztérium archív hírei
Az önkormányzati rendszer átalakításáról, az önkormányzatokat ...
2010. június 28., hétfő 17:02
Az új kormány önkormányzatokat érintő elképzeléseiről esett szó az ETK Önkormányzati Klub legutób...
Kormányzati segítség a zempléni településeknek
2010. május 13., csütörtök 11:29
Dr. Pataki István, az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára és dr. Hoffmann Imre, az Ország...
RSS  ▪  Impresszum  ▪  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fenntartva.