|
|
| AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
| 2019. június 26., szerda 10:13 |
Divatba jött a geocaching |
|
Túl van már az ezredik geoládáján az ajkai természetjáró Káldi Géza. A geocaching, amelyben a természetjárást és a műholdas helymeghatározást egyesíti, Magyarországon is hamar elterjedt. A történet a 2000-es évre nyúlik vissza, amikor Clinton amerikai elnök kérésére a 24, addig csak katonai célra használt műholdat polgári célokra is felszabadították. Ekkor kezdtek terjedni a gps-ek, vagyis a műholdas helymeghatározók és segítették a járművezetőket a tájékozódásban. Egy amerikai baráti társaság kitalálta, az ünnepeltnek nem a kezébe nyomják az ajándékot, hanem megkapja a koordinátákat, amely alapján megkeresheti azt. A tréfából indult világhódító útjára a geocaching, amely egy évvel később már Magyarországra is eljutott. Ma már több mint 4500 ládát helyeztek ki magyarok, és a ládakeresőket a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület fogja össze. A geocaching lényege, hogy egy játékos elrejt egy ládát olyan helyen, amelyet a szépsége, a természeti környezete, a történelmi kötődése miatt érdekesnek tart. Ez a geocache, magyarul geoláda. A hely pontos koordinátáit GPS-szel rögzíti, majd a látnivalóról egy ismertető anyagot állít össze. Ez jóváhagyás után megjelenik a geocaching.hu honlapon, ahonnan bárki letölti az adatokat navigálásra alkalmas készülékre és annak segítségével megkeresi a geoládát. Ládát csak olyan kesser helyezhet el, akinek legalább már 75 megtalálása van. A ládának vízhatlannak kell lennie, amiben van néhány kisebb ajándék mellett egy látogatói napló, amibe a megtaláló beírja az időpontot és a játékban használt nevet. A naplóban talált jelszóval lehet a geocaching.hu oldalon bejegyezni a találatukat.Káldi Géza, a Bánki Donát Természetbarát Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, aranyjelvényes túravezető, túraversenyek győztese elmondta, már Magyarországon is hódolnak ennek az új technikai sportnak, de az elterjedést hátráltatja, hogy az eszköz drága. Egy jobb minőségű akár 100 ezer forintba is kerülhet. A pontos helymeghatározáshoz egyszerre legalább öt műhold jeleit kell fogni. Ha ennél kevesebb információ jut el, akkor nő a tévedés veszélye. A ládakeresés közben kalandok is történnek. A Veszprém közeli Tekeres völgyben sziklák közt van a láda. Az elhelyező figyelmeztetésként odaírta, a két szikla közt hajolj ki, ha nagy vagy nem fog sikerülni, ezért vigyél magaddal kicsit. Sümegen a Fehérköveknél úgy volt lelógatva a láda, hogy a vár felé nézzen. Káldi Géza ott egy szegedi házaspárral találkozott, akik hiába keresték a ládát. Az ajkai természetjáró segített Szalai József kollégájának, sporttársának felmászni, majd egyből megpillantották a ládát. Az első ládát 2009 őszén találta a padragi szikláknál. Ajka térségében is sok ládát helyeztek ki. Káldi Géza külföldön is keresett már ládákat. Az útra mindig visz magával kisebb ajándékokat, és vesz is ki magának emlékbe. Az ezredik találatot követően is fáradhatatlanul járja a helyeket, hódol a testet és szellemet megdolgoztató szenvedélyének. A Bánki természetjáróiból alakult ládakereső szakosztály, aminek tagjai között van néhány fiatal, de többségben inkább a modern technikát is ügyesen használó idősebb.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|