|
|
BUDAPEST FŐVÁROS XXI. Kerület - Csepel Önkormányzata |
2019. szeptember 11., szerda 09:10 |
„Csepel gazdag ipari múltjából érdemes erőt meríteni” |
|
Konferenciát tartottak Csepel építészeti örökségéről a Csepel
Művek területén, Szőke Gábor Miklós szobrászművész stúdiójában.
Csepel európai jelentőségű ipari örökséggel rendelkezik, az ipari
fejlődés kerületünk történelmének, kultúrájának fontos része. A konferenciát Csepel
építészeti értékeinek megismerése és megőrzése érdekében rendezték.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere arról beszélt, hogy Csepelt az
elmúlt évtizedekben méltatlanul emlegettek panelrengetegként vagy sajnálták le
az ipari múltja miatt. – Csepel Budapest egyik legjobb adottságokkal rendelkező
kerülete, az önkormányzat pedig azon dolgozik, hogy a kerület téves megítélése
megváltozzon – mondta, majd hozzátette, a csepeliek fele lakik panelházakban, a
gyári területeket nem számítva kerület 4/5-e kertvárosi övezet. A polgármester
kiemelte a Szabadkikötőt, mint Csepel leggyorsabban és legdinamikusabban
fejlődő területét. Az egykori gyárat a kerület egyik legnagyobb értékének,
egyben a legnagyobb nehézségének is tartja. A rendszerváltás után felbomlott az
egységes tulajdonviszony, mára több száz tulajdonosa van, és a befektetők nem
feltétlenül olyan szándékkal vásárolnak ott ingatlanokat, amely az ipari
funkciót, az értékteremtést szolgálja. Felhívta a figyelmet, ha a terület
egyetlen tulajdonos – állam vagy önkormányzat – kezébe kerülhetne, akkor
rendezettebb viszonyokat lehetne teremteni. Kitért arra, hogy Csepel életében volt
olyan időszak, amikor az építészeti szabályozás nem kedvezett a kertváros
részére. Megnőtt a beépítettség mértéke, a polgárias környezet megváltozott,
amely folyamatot a városvezetésnek néhány évvel ezelőtt sikerült megállítania. –
Olyan építészeti örökség maradt ránk, amire kincsként kell tekintenünk,
amelynek megvédése nemcsak pénzkérdés, hanem elhivatottság kérdése is – tette
hozzá. Hozzátette, Csepel gazdag ipari múltjából érdemes erőt meríteni, amire
példáként hozta fel a kihelyezett kovácsoltvas utcanév táblákat.
Dr. Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke köszöntőbeszédében
elmondta, Csepel egyedi értékekkel rendelkezik, amelyek nem feltétlenül
műemlékek, de olyan értékek, amely máshol nem találhatóak meg. – Az új
korszakok le akarják váltani a régi korok világát, és ha nem tudjuk megmenteni
az értékeket, akkor az utánunk következő korszakoknak esélyük sincs arra, hogy
megismerjék a múlt értékeit – jegyzete meg.
Mártonffy Miklós, Budapest Főváros főépítésze rámutatott, Csepel nagy fejlődés
előtt áll, példaként két projektet is megemlített, az új Duna-hidat és Déli
Városkapu elnevezésű fejlesztést. Szerinte ezek az egész településrészre kiható
változásokat okozhatnak, amely indokolttá teszi a megőrzésre értékes épületek
számbavételét.
Gyulai István, Csepel főépítésze kiemelte, a konferenciát azért hívták életre,
hogy számba vegyék Csepel épített örökségét, felmérjék, rendszerezzék,
fontossági sorrendet állítsanak fel és szabályozási tervet dolgozzanak ki.
A konferencia résztvevői egyperces néma csenddel emlékeztek a nemrég elhunyt
Kapy Jenőre. Az Ybl Miklós-díjas és Kotsis Iván-emlékdíjas építész, festőművész
a Csepeli Tervtanács alapító tagjaként évekig segítette kerületünk építészeti
értékeinek megőrzését. A Mahart Szabadkikőtő fedett rakodóépülete hű lenyomata
annak, ahogyan a régi és az új épületek egymásmellettiségéről gondolkodott.
Az egész napos konferencián 12 előadó – építészek, művészettörténészek –
ismertette Csepel építészeti örökségeit, Csepel iparának történelmét, részletesen
kitérve például a Papírgyár épített örökségére vagy a Kvassay-zsilip
építéstörténetére, valamint hallhattunk értékmegújítási irányelvekről, és a
Csepel Művek fejlesztési lehetőségeiről.
A konferencia végén zárónyilatkozatot fogadtak el, amely az alábbi
konkrét javaslatokat tartalmazza:
El kell érni, hogy Csepel építészeti, városépítészeti értékei, azok hitelessége
és integritása fennmaradjon, illetve az elmúlt évek során bekövetkezett negatív
beavatkozások az eredetihez közeli állapotra hozhatók legyenek.
Törekedni kell arra, hogy a kerület adottságai, lehetőségei, építészeti értékei
a közvéleményben tudatosuljanak és fejlesztése során ezen értékek érvényre jussanak.
Minden Csepelt érintő, vagy arra hatással lévő fejlesztés során tekintsék
elsődleges feladatnak a Csepel értékeinek védelmét.
Csepel térszerkezetének alakítását, különösen a felhagyott ipari területek revitalizációját
és a „Dunával együtt élő város” fejlesztési elvét össze kell hangolni.
Végezetül a konferencia résztvevői szorgalmazzák, hogy szülessen program Csepel
értékeinek széles körben való ismertté tételére, nemcsak Magyarországon, hanem
nemzetközi szinten is.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|