|
|
BUDAPEST FŐVÁROS XXI. Kerület - Csepel Önkormányzata |
2020. július 10., péntek 13:43 |
Csepel Díszpolgára Hantos Jenő és Tarlós István |
|
Csepel Képviselő-testülete a tegnapi ülésén úgy döntött,
hogy 2020-ban Csepel Díszpolgárának választja Tarlós Istvánt, Budapest korábbi
főpolgármesterét, valamint Hantos Jenő nyugalmazott lelkipásztort, a Csepeli
Lelkészi Kör megalapítóját.
Hantos Jenő nyugalmazott lelkipásztor
Eredetileg francia tanárnak készült, de lelkészi pályára
kapott életre szóló elhívatást. A Kálvin téren volt segédlelkész 7 évig, majd
1987-től kezdve negyed évszázadon keresztül Csepelen folytatta lelkipásztori
tevékenységét. Ideérkezésekor a Budapest-Csepel-Központ Református Egyházközség
gyülekezet többségét az idős nemzedék alkotta, de lelkipásztori szolgálatának
köszönhetően a tendencia megfordult, és egyre több házasságkötésnek és
gyermekszületésnek örülhetett a református közösség. Megindult a
gyermek-bibilaórák, a hitoktatás, a konfirmáció, s lassan egy egész nemzedék
növekedett lélekben. Lelkészi szolgálata idején került sor a templom és a
gyülekezeti ház fejlesztésére (ifjúsági terem a pincében), valamint orgonát
építettek, és a nagyothallók számára készülékeket szereltek fel a templomban. Határon
túli református gyülekezetekkel is baráti kapcsolatokat épített ki: Fülek,
Eszeny és Vámosgálfalva református közösségeit támogatták.
Elévülhetetlen érdemei közé tartozik a Csepeli Lelkészi Kör
létrehozása, amelynek köszönhetően 1990-ben a kerületben működő különböző felekezetek
az összetartozás és a közös szolgálat útjára léptek. Az évenkénti, januári
ökumenikus imahét találkozóiból hozta létre a Kört, és vezette azt
lelkésztársai elismerése, megbecsülése és szeretete mellett körültekintően és
bölcsen húsz éven keresztül nyugdíjazásáig.
Lelkipásztorként nem csupán a gyülekezetéért kívánt
tevékenykedni, hanem a tágabb közösségért, a csepeli lakosokért. Zászlóhordozója
volt olyan szimbolikus jelentőségű ügynek, mint a Tanácsház utca átnevezése
Károli Gáspár utcává, melyre 2011-ben került sor.
Türelemmel, megértéssel, odaadással és önzetlenséggel
vezette negyed évszázadon keresztül a rá bízott közösséget, saját szavaival
fogalmazva: „…Így épült lelki-házunk „kis- és nagy építőkövekből”, gyermekekből
és felnőttekből…”
Tarlós István, Budapest korábbi főpolgármestere
Tarlós István városvezetői megbízatásának kezdete három
évtizedre nyúlik vissza, amikor is a rendszerváltás utáni első önkormányzati
választásokon Óbuda-Békásmegyer közügyeinek elsőszámú alakítójává vált.
Eredményes, lelkiismeretes, a lokális érdekeket mindenkor előtérbe helyező
polgármesteri munkásságának köszönhetően 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is nagy
fölénnyel választották újra a kerület lakosai. Az irányítása alatt 1990 óta
elvégzett munka teljes mértékben igazolást nyert, hiszen négy cikluson
keresztül, 16 évig irányította a III. kerületet. 2006 és 2010 között a Fővárosi
Közgyűlés meghatározó tagjaként tevékenykedett.
2010-ben elsöprő többséggel választották meg Budapest
főpolgármesterévé. Két cikluson át tartó vezetése alatt Budapest nem csupán a
budapestiek otthona volt, hanem valóban a nemzet fővárosává válhatott és a
város történetének egyik legsikeresebb korszakát élhette meg. A fővárosi
érdekek mindenkori érvényesítése iránt elkötelezett városvezető a kormánnyal
való erős szimbiózissal élve Budapest fejlesztésén és élhető nagyvárossá
történő alakításán fáradozott. Vezetése alatt Budapest több elismerést is
kapott, mint például a legélhetőbb kelet-európai város, vagy 2019-ben Európa
legjobb uticélja.
Tarlós István főpolgármesteri munkássága során mindvégig
szívén viselte Csepel és a csepeliek ügyét: neki köszönhetően a főváros
költségvetésében mindig jutott hely a csepeli fejlesztéseknek és beruházásoknak.
Csepel infrastruktúrájának eddigi legnagyobb volumenű beruházására a
támogatásával kerülhetett sor: a Fővárosi Önkormányzat kiemelt projektjeként
épülhetett meg a Csepeli Gerincút I. szakasza. Továbbá olyan régóta várt
nagyszabású csatornafejlesztés valósult meg a kerületben Tarlós István hathatós
közbenjárásával, melynek eredményeként Csepelen 54 kilométer szenyyvízcsatorna
hálózat épült meg.
A közterületek komplex megújítására és közösségi célú
városrehabilitációs programok megvalósítására Csepelnek megítélt támogatásból
épülhetett meg a Szent Imre téri pavilonsor, újulhatott meg a Polgármesteri
Hivatal homlokzata, korszerűsíthettük a Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpont
épületeit, fejleszthettük a Kolonics György sétány közvilágítását és a Daru-dombot,
újítottuk meg és hoztuk létre a Brenner János teret. A TÉR-KÖZ pályázaton
elnyert pályázati összegből megkezdődhetett a Napközis Tábor régóta várt
komplex megújítása is és 2019-ben került sor a fővárosi támogatásból
teljeskörűen felújított Rákóczi Kert – Családok Parkja átadása is. Ez Csepel
legkedveltebb szabadidős helyszíne, amire budapesti, sőt, országos szintén
lehetünk büszkék. Tarlós István főpolgármester támogatásának köszönhetően
Csepelen valósulhatott meg az országos szinten is egyedülálló integrált
tornapark és játszótér a Simon Bolivár sétányon.
Tarlós István nem csupán felismerte, hogy Csepel, Budapest
eddig alig felfedezett aranytartaléka, hanem a kiváló adottságokkal rendelkező
kerületet bekapcsolta Budapest vérkeringésébe és nagy mértékben hozzájárult a
kerület arculatának megújításához.
A köz szolgálatában polgármesterként eltöltött közel 30 éve
alatt számtalan alkalommal bizonyította, hogy a saját közösségéért, legyen szó
Óbudáról vagy a nemzet fővárosáról, a szó eredeti és legnemesebb értelmében
politizál. Kiváló integráló személyiség, hiszen felismerte, hogy az
önkormányzati ügyek döntő többsége nem pártpolitikai ügy. Hivatása során mindig
a közösség számára legjobb megoldásokat keresi, legyen szó stabil, kiszámítható
és fenntartható működésről, városfejlesztésről vagy közösségteremtésről.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|