|
|
| BUDAPEST FŐVÁROS XIII. kerület Önkormányzata |
| 2020. szeptember 16., szerda 14:48 |
Galambos Erzsi, Glatz Ferenc és Jávori Ferenc a XIII. kerület új díszpolgárai |
|
A
XIII. kerület 1938. június 1-jén vált önálló közigazgatási egységgé. A
születésnap egyik rangos eseménye minden évben a díszpolgárrá avatás, amely idén
– az egészségügyi korlátozások miatt – szeptemberre tolódott. A jelenlegi
járványhelyzet miatt a díszpolgárrá avatást ma szűk körben rendezte meg a XIII.
Kerületi Önkormányzat. Az egészségvédelmi szabályok, intézkedések betartása
mellett az ünnepségen dr. Tóth József polgármester – a képviselő-testület,
a lakosság, a civil és a társadalmi szervezetek javaslatai alapján – díszpolgári
címet adományozott Galambos Erzsi színművésznek, Glatz Ferenc történésznek, akadémikusnak
és Jávori
Ferenc zenésznek, zeneszerzőnek. Mindannyian kötődnek a XIII. kerülethez, életútjuk
során kimagasló munkásságukkal hozzájárultak a kerület fejlődéséhez,
tevékenységükkel öregbítették a kerület hírnevét, tekintélyét. A mai díjazottakkal
együtt már 87 díszpolgára van a XIII. kerületnek.
Galambos
Erzsi Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész,
a Halhatatlanok Társulata, a Budapesti Operettszínház és a József Attila
Színház örökös tagja.
Több mint 150 főszerepet játszott. Töretlen
pályája során végigjátszotta a prózai és zenés szerepek teljes palettáját. Volt
Puck a Szentivánéji álomból, Elisa a My Fair Ladyből, Muskátné a Liliomból,
férfiként is helytállt mint Luca az Éjjeli menedékhelyben, volt Dulcinea, Lola
Blau és Kocsma Jenny, Maya, Dolly és Osztrigás Mici s persze megannyi film,
televíziójáték főhőse. A musical műfajának egyik első hazai előadója.
Gyerekként Lakner Artúr Gyermekszínházban játszott. Kezdőként Somlay Artúr,
Latabár Kálmán, Rátonyi Róbert, Básti Lajos, Gombaszögi Ella és Honthy Hanna
partnere volt. 1955-1958 között a Miskolci Nemzeti Színház tagja, 1958-1962
között a kecskeméti Katona József Színházé, s itt készítette első koreográfiáit
is. 1962-től két évig a Petőfi Színház társulatához kötődött. 1964-ben a
Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, innen 1983-ban a József Attila Színházhoz
ment. A József Attila Színházban eltöltött 37 év alatt számos sikeres
alakításával megörvendeztette mind az ország, a főváros és a XIII. kerület
lakosságát is.
Glatz Ferenc Széchenyi-díjas történész,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Az újkori európai művelődéstörténet és a
történeti segédtudományok neves tudósa. 1989 és 1990 között művelődési
miniszter. 1964-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. Ezután az MTA
Történettudományi Intézetben kapott segédmunkatársi állást a Századok című
szakfolyóirat szerkesztőségi titkáraként. 1986-ban kinevezték az intézet
tudományos igazgatóhelyettesévé. 1988-ban rövid ideig az intézet megbízott
igazgatója volt, majd 1990-ben ismét az intézet igazgatója lett. 1994-ben
kutatóprofesszori megbízást kapott. Igazgatói posztjáról 1996-ban távozott,
amikor az MTA elnökévé választották. 2002-ben, miután elnöki mandátuma lejárt,
ismét átvette az igazgatói pozíciót. 1976-ban védte meg a történettudományok
kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Történettudományi
Bizottságának lett tagja. 2001-ben az MTA Társadalomkutató Központ tudományos
tanácsának elnöke. Szerkesztője volt a Történelmi Szemlének, s 1979-től a lap
2013-as megszűnéséig a História alapító-szerkesztője. Emellett számos
könyvsorozat szerkesztője. 1967 és 1986 között a Fürst Sándor, ma Hollán Ernő
utca 21/b. házban lakott.
Jávori
Ferenc Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója és
vezetője
.
Huszonnégy éve él a XIII. kerületben. Az idén
30 éves jubileumát ünneplő Budapest Klezmer Band vezetője. Fontos szerepet
játszik a klezmer népszerűsítésében, miközben otthonos a klasszikus zenében és
a musical műfajában is. Kárpátalján született, gyerekkorát szülővárosában,
soknemzetiségű környezetben töltötte, ami még fogékonyabbá tette őt más
kultúrák befogadására. Mindig is érdekelte a klezmer zene, ezért felkereste
Galambos Gyula cigányprímást, akitől klezmert tanult. 1967-ben felvételt nyert
a drohobicsi Zeneművészeti Egyetem hegedű tanszakára, itt zongorázni is tanult.
Az egyetem elvégzése után Nagyszőlősön és Huszton is tanított zenét. 1976-ban áttelepült
Magyarországra, zenekari hegedűsként került a Budapesti Operettszínházba. Az
1980-as évek végén ismerkedett meg jobban a klezmer zenével az Egyesült
Államokban, ennek hatására 1990-ben megalapította a Budapest Klezmer Bandet,
amellyel nemzetközi szinten is komoly sikereket ért el. 1990-es években Több
sikeres zenés darabot írt, például a Menyasszonytáncot, amely a világ első
klezmeroperettje. 2008-ban a budapesti Müpában Purimtól a Menyasszonytáncig
címmel tartotta meg szerzői estjét. Munkásságát 2014-ben Kossuth-díjjal
ismerték el.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|