|
|
SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
2022. április 24., vasárnap 17:42 |
Az Alkotmánybíróság és a Kúria közös megemlékezése az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóján Székesfehérváron |
|
Az Alkotmánybíróság és a Kúria közös
rendezvényen rótta le tiszteletét alkotmányos örökségünk, a 800 éves Aranybulla
előtt kiadásának napján, április 24-én, születésének városában,
Székesfehérváron. Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság
elnöke, Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Dr. Cser-Palkovics András,
Székesfehérvár polgármestere együtt helyeztek el koszorút az
Aranybulla-emlékműnél.
Az ünnepi megemlékezésnek a Városháza
Díszterme adott otthont.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester
köszöntőjében kiemelte, hogy Székesfehérvár – az ország történelmi fővárosaként
és a kortörténeti dokumentum egykori kiadásának helyszíneként – emlékévet
hirdetett 2022-re. Majd idézte az Aranybulla egyik legfontosabb, a városra
vonatkozó passzusát: „…oly módon rendeljük, hogy évente Szent István király
ünnepén Székesfehérvárott tartozzunk ünnepelni, hacsak sürgős dolog nem jön
közbe, vagy betegség nem akadályoz meg ebben.” A polgármester megerősítette:
ennek a történelmi örökségnek a szellemiségében, büszkén és tisztelettel őrzik
hazánk történelmi hagyományait és építik ma is a város közösségét. A rendezvényen beszédet mondott az
Alkotmánybíróság elnöke, aki az Aranybulláról mint történelmünk és alkotmányos
önazonosságunk meghatározó ereklyéjéről szólva kiemelte: ha nemzetünk múltjára
– és benne a magyar jogrendszer tartóoszlopává váló oklevélre tekintünk,
feltárulhat előttünk a perspektíva, amely szerint vannak olyan dolgok, amelyek
nem változnak. Dr. Sulyok Tamás kiemelte: Magyarország Alaptörvénye
tömören és lényegre törően ragadja meg, amikor azt mondja: „Jogrendünk alapja,
szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi
a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.”
Dr. Varga Zs. András előadásában
nemzetközi összefüggésben és történelmi távlatban vizsgálta az Aranybulla
szerepét Magyarország alkotmányos önazonosságának fejlődésében. Megállapította:
az európai kontinensen egyedülálló, közel 750 évig fenntartott és folytonosan
megerősített, hatályos jogként létezett Aranybulla sziklaszilárd alapot adott a
ráépülő magyar igazságszolgáltatásnak, a független és pártatlan bírósági
rendszer kialakulásának. „Az Aranybulla történeti alkotmányunk vívmányai közé
tartozik: nemcsak történeti ereklye, hanem ma is az Alaptörvény érvényes és
kötelező értelmezési forrása” - hangsúlyozta a Kúria elnöke.
Az ünnepségen előadást tartott Prof.
Dr. Balogh Elemér, volt alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár. „A
magyar Aranybullát úgy is tekinthetjük, mint a királyi hatalom és a társadalom
vele szövetséges politikai erőinek első, bátortalan és erősen burkolt
szerződését. Történelmi perspektívából megállapítható, hogy e szövetség
biztosította a nemzet fönnmaradását és fejlődését” – emelte ki a professzor.
A program zárásaként a résztvevők a
székesfehérvári Szent István Király Múzeum Királyok és Szentek - Az Árpádok
kora című kiállítását, majd a Vörösmarty Színházban az Aranybulla kiadásának
jubileumára készült, 1222 című összművészeti zenés történelmi előadást
tekintették meg.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|