|
|
| AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
| 2022. május 31., kedd 07:48 |
Fenntarthatóság átgondolt anyagfelhasználással |
|
Ábrándok bűvöletében: a fenntartható fejlődés korlátai címmel tartotta a Pannon Egyetem Ajka Kampusz nyitó előadását Gelencsér András levegőkémikus, akadémikus, a Pannon Egyetem rektora május 30-án. A nagyterem megtelt érdeklődőkkel.
Az akadémikus elmondta, hogy nemcsak a jövőt de már a jelent is meghatározza az, hogy mit tudunk tenni a fenntarthatóság szempontjából.
Hozzátette, a fenntarthatóságról keringő tévhiteket szeretné előadásában eloszlatni. Az alaptétel, hogy a fejlődést a fosszilis energiahordozóknak köszönhetjük, a készlet kimerülése a modern élet alapjainak megrendülését hozza el. Az él fenntartható módon, akinek minél kisebb az ökológiai lábnyoma. Azt tartják sokan, hogy az energia fenntartható módon való biztosítása a jövőnk kulcsa. Ezzel a felfogással mindössze egy baj van, az, hogy nem igaz.
Nem a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése az a módszer, amellyel a világ összes problémáját orvosolhatjuk. A Földre a Napból érkező energia mennyisége gyakorlatilag korlátlan, 10 ezer szerese annak, mint amennyit felhasználunk. Óriási mennyiségben van jelen, csak az a gond, hogy nem akkor, nem ott és nem úgy jön, ahogy a modern élethez szükséges volna. Fény jön, és nem vezetéken az energia, hogy azonnal rá tudjuk tenni a gépeinket. Ez régen nem volt gond, sőt, például a busmanoknál ma sem az. Ők nem kívánnak energiát átalakítani. Összegyűjtik a növényeket, az állatokat és elfogyasztják. Ez a modern civilizációnál nem működik. Az ember az éghajlatot közvetlenül nem tudja befolyásolni. Közvetve viszont igen. Egy kilogramm gázolajból, ha elégetjük egy gramm korom lesz. A nagy felületű, fekete korom annyi fényenergiát nyel el, amennyi egy háztartás heti energia szükséglete. A szén-dioxid is így működik. Ez a mellékhatás az éghajlat változásába már bele tud szólni.
A politikusok gyakran mondják, hogy az éghajlatváltozás megállítható. Ennek jegyében lehet tüntetni, politikai találkozókat tartani, de mivel a találkozóra a természetet nem hívták meg, így nincs arról tudomása, hogy mit kellene tennie. Az éghajlatváltozás a természeti rendszer működése, és ebből a természetet nem lehet kihagyni.
A sarkkörön túl olvad a fagyott talaj, szerves anyagok szabadulnak fel, nincs ember, aki ezt meg tudná akadályozni. A Sarkvidék jegének 70 százaléka az elmúlt 40 év alatt elolvadt. Ez egy öngerjesztő folyamat, nem verődik vissza a fény, hanem elnyelődik, ezért erősödik az olvadás.
Gyakran halljuk, hogy a megújuló energiaforrás oldja meg a problémát. Megújulónak mondják a napelemet, amely telepítésére még pályázatot is lehet nyerni. A gond pusztán az, hogy a napelem nem megújuló és nem is energiaforrás, hanem energia átalakító eszköz. Magról kihajtó napelemet vgy szélkereket látott valaki? A megújuló energiaforrás a növény, amely fotoszintetizál, megnő, kivágják, majd kezdődik a folyamat elölről.
A napenergiát nem tudjuk szabályozni, nem tőlünk függ, mikor van éjszaka vagy nappal, tél és nyár. Egy hordó olajnál más a helyzet, azt akkor használjuk fel, amikor akarjuk.
A napelem előállítása rengeteg anyagot, szilíciumot, alumíniumot, rezet, fémeket igényel, valamint sok energiát. Az általa termelt energia háromszorosa annak, amennyit az előállításához felhasználtak. Egy napelempark, ha 25 évig működik, az első 6 évben az előállításához szükséges energiát termeli vissza.
A hőerőmű viszont a befektetett energia 40-szeresét hozza vissza.
Az erőforrások hatékony felhasználása kulcskérdés a jövőnk szempontjából. Ha ilyen ütemben folyik a felhasználás, a gallium, a lítium, a mangán 2060 környékére elfogy. A földtörténet teljes szakaszában létrehozott anyagok mindig lesznek, de nem biztos, hogy olyan mennyiségben és körülmények között, hogy gazdaságos legyen a kinyerése.
A fogyasztói társadalomra jellemző túlfogyasztásból kell visszavenni, homo shopiensből váljunk homo sapienssé. Nem elegendő elektromos autót vásárolni, a tengerparti nyaraláson a koktélt szívószál nélkül fogyasztani, majd ünnepelni magunkat, hogy milyen zöldek vagyunk. A jövő az anyag átgondolt, célszerű felhasználásában van. A rövid élettartamú fogyasztási cikkek helyett sokáig használhatót gyártani, amit lehet javíttatni csere helyett, és a még jó ruhadarabokat sem kell pusztán azért eldobni, mert az idén más szín a divat.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|