|
|
| GÖDÖLLŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
| 2010. június 28., hétfő 14:39 |
Átadták a Polgármesteri Aranygyűrű-díjakat (2.) |
|
Kaszai János, Vésztő
Kaszai János
Vésztőn született 1945-ben. Nős, két felnőtt gyermeke és két unokája
van. A városházán 1964. január 2. óta dolgozik. Előbb előadóként, majd
vb-titkárként, később jegyzőként tevékenykedett. Polgármesterré 1992.
októberében választották meg először. Azóta négyszer választották újra.
„A
polgármesterségen túl 1994-től tagja vagyok a Békés Megyei Önkormányzat
Képviselő-testületének, s megalakulása óta a Szeghalom Kistérség
Többcélú Társulás alelnöki tisztét is betöltöm. Több mint tíz éven át
voltam a Vasutas Települések Szövetségének (VTSZ) országos elnöke is.
Ezért nem véletlen, hogy éppen én tiltakoztam leghevesebben a vasutas
településként ismert vésztői szárnyvonal megszüntetése ellen. Sajnos ma
már a kisvasútból is mindössze egy emlékhely maradt Vésztőn.
Az
Uniós csatlakozást követően a temességi Igazfalvával már gazdaságilag is
elmélyítettük testvérvárosi kapcsolatunkat. A két település története
amúgy is szinte közös, hiszen a 19. század utolsó dekádjában
hatvankilenc vésztői telepes család is hozzájárult a Temesvártól közel
száz kilométerre, keletre található falu alapjainak lefektetéséhez.
Jó,
hogy vannak emberek, akik Babits Mihállyal együtt azt vallják: „A
jelent csak a múltból lehet megérteni: a jövőt csak a múlt alapjára
lehet felépíteni.” Nekünk, itt Vésztőn élő embereknek is jobban meg kell
ismerni településünk múltját, megtapasztalni, hogy a régi korok emberei
is törekvőek voltak, akkor is hoztak áldozatokat azért, hogy fejlődjön
ez a település. Az, hogy Vésztőt most városként emlegethetjük,
köszönhető az ötven vagy száz évvel ezelőtti történéseknek,
kezdeményezéseknek is.”
Olajos Mihály, Szentpéterszeg
Szentpéterszegen
született 1954-ben. Itt végezte általános iskolai tanulmányait,
középiskolába Debrecen-Pallagra, a Balázsházy János Mezőgazdasági
Szakközépiskolába járt. Diplomát a szarvasi Mezőgazdasági Főiskola
növénytermesztés szakán szerzett. A rendszerváltozás óta áll a
Szentpéterszegi képviselőtestület élén.
„Az elmúlt húsz év
alatt a településen jelentős fejlődés történt: 1990-93-ig új
nyolcosztályos iskolát építettünk, korszerű tornateremmel, a község
infrastruktúrája a csatornázáson kívül teljesen kiépült, 1995-ben új kút
fúrásával és a víz tisztításával pedig az egészséges ivóvíz- ellátást
is sikerült megoldanunk. Az önkormányzathoz tartozó intézmények épületei
felújítottuk, korszerűsítettük, illetve akadálymentesítettük, míg az
Idősek Napközi Otthonának épületét teljesen újjá építettük.
Településünkön
– Az önkormányzat támogatásával – kiemelkedően sok civil szervezet
működik, gazdagítva a falu mindennapi életét: van megyei másodosztályú
osztályú futball csapatunk, sportlövőink, önkéntes tűzoltóink,
polgárőreink, de horgász és néptánc kör, illetve hagyományőrző egyesület
is szerveződött Szentpéterszegen.
A helyi lakosok környezetük
igényes kialakításának köszönhetően több éve sikeresen szerepelünk a
„Virágos Magyarországért” versenyben, 2007-ben az Önkormányzati
Minisztérium fődíját nyerték el Községi Kategóriában. 2004-től
elindították a „Takaros Porta” mozgalmat, mely címet évente öt portának
ítél az értékelő bizottság. A falu büszke a szép, az igényesen
kialakított rendezett környezetre, úgy a belterületre, mint a szűken
vett külterületre.”
Dr. Gémesi György MÖSZ elnök posztumusz
elsimerésben részesítette Toboz Gyula Bódvalenke volt polgármesterét,
aki 2002-től töltötte be a város vezetőjének.
Toboz Gyula felsimerte,
hogy a 90%-ban cigány lakosságú településen szemléetváltást kell
végrehajtani ahhoz, hogy a a falu fellendüljön.
Így indult el Európai
Uniós forrás segítségével a freskófalu program.
Ma már több tucat
anyaországi és külföldi cigány származású művész kereste fel
Bódvalenkét.
Toboz Gyula 2010 januárjában hunyt el. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|