Kétszáz éve, 1811. április 1-jén, Tiszaföldváron született Somogyi Károly.
Édesanyja Kelemen Borbála, édesapja Somogyi Csizmazia Sándor, hites táblai
ügyvéd volt. A család számára természetes életteret jelentettek a könyvek, a
szülők irodalmi, szerkesztői munkássága is jelentős. Somogyi Károly a papi hivatást választotta,
1834-ben szentelték fel, 1840-től munkatársa, majd szerkesztője lett a Religio
és Nevelés című egyházi folyóiratnak, 1841-ben az esztergomi presbitérium
tanárává és tanulmányi felügyelőjének nevezték ki, 1847-ben hittudományi doktorrá
avatták a pesti egyetemen A törvények iránti engedelmességről különös
tekintettel korunkra (1841) című értekezése alapján. Alapító tagja volt 'a jó
és olcsó könyvkiadó társulatnak'-nak, a későbbi Szent István Társulatnak. A
Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező tagjává fogadta. Székfoglaló
előadását, A bölcsészet lényege- és feladatáról címmel tartotta 1859-ben. Előbb
pozsonyi, majd 1865-ben esztergomi kanonokká nevezték ki, 1888. március 20-án
bekövetkezett haláláig Esztergomban tevékenykedett. Az esztergomi kanonok az
1879-es nagyárvíz után Szegednek adományozta több mint negyvenezer darabos
könyvtárát. A Somogyi-könyvtár a város legrégebbi kulturális intézménye. Alapítója a Szegeden később létesítendő tudományegyetem egyik
előfeltételének szánta.
Somogyi Károly születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a Somogyi-család
leszármazottai Szegedre látogattak és a família legidősebb élő tagja örökbe
fogadott híres rokonuk könyvtárából két kötetet.
|