BUDAPEST FŐVÁROS XIII. kerület Önkormányzata
2012. január 6., péntek 13:01

XIII. kerületi klímastratégia a lakosságért, a közös jövőnkért
Az önkormányzat felismerve felelősségét és lehetőségeit, klímastratégia elfogadásával és végrehajtásával vesz részt az éghajlatváltozás elleni összefogásban. Célja élhetőbb környezetet biztosítani a dinamikusan fejlődő városrészben a jelen és a jövő generációi számára. A tudatos energiafelhasználás a káros folyamatokat ellensúlyozó, csökkentő megoldások alkalmazása, ismeretterjesztés és szemléletformálás elsősorban példamutatással. Támogatni az alulról jövő, klímatudatos kezdeményezéseket, melyek nem, vagy csak nehezen valósíthatók meg a háztartások szintjén.

Az önkormányzat feladatainak ellátása során jelentős mennyiségű energiát használ fel, mely még csaknem kizárólag meg nem újuló forrásokból származik. Az intézmények, létesítmények üzemeltetése az ezek közül a környezetre legkevésbé káros földgázzal történik, melyből 2010-ben közel 1,5 millió m3 használtunk fel. A kiindulási helyzet meghatározására felmértük a XIII. kerületi Önkormányzat karbonlábnyomát.

A lakossági energiafogyasztás 53%-át a fűtés energiaszükséglete teszi ki, a CO2-kibocsátás döntő része is ebből ered. A fűtési rendszerek energiapazarlók, a lakások hőszigetelése rossz. A mennyiségi csökkentés mellett a megújuló energiahordozók alkalmazására való áttérés közvetlen megtakarítást jelent. Egyre nagyobb az igény a lakások, intézmények légkondicionálására, energiafelhasználása hozzájárul az üvegházhatás növeléséhez.

A közlekedési eredetű légszennyezés döntő része a közúti egyéni közlekedésből, a személygépkocsi-használatból ered. Ezáltal jelentős a nitrogén-oxid-, az ózon- és porkibocsátás, melyek rövidtávon is károsak szmoghelyzetet okoznak.

A képviselő-testület által elfogadott klímastratégia megvalósítása során az intézkedéseket egymással összhangban kell végrehajtani. Eszközei:
1. Ismeretterjesztés és példamutatás.
Az önkormányzat mint az iskolák és óvodák fenntartója közvetlenül tudja formálni a következő generációk szemléletét, „élő” példákkal tudja bemutatni a fenntartható, klímatudatos megoldásokat.

• Klímavédelmi szempontok érvényre juttatása az önkormányzati beruházások során.
• Iskolaudvarokon amatőr meteorológiai állomások kialakítása, melyek segítségével ismertethető meg a tanulókkal a klímaváltozás, az összegyűjtött adatok publikálhatók az önkormányzat honlapján. Energiahatékonysági verseny szervezése iskolák között, az összehasonlítás alapja a tanulók által kiszámított karbonlábnyom lehet.
• Önkormányzati rendezvényeken klímabemutatók megtartása, amelyekkel felhívjuk a lakosság figyelmét a veszélyforrásokra.
• A munkatársak szemléletformálása, hogy a munkába járás a közösségi közlekedés igénybevételével vagy kerékpárral, vagy gyalog történjen.

2. A kibocsátás csökkentése érdekében megvalósítandó feladatok:
• Az önkormányzat környezetvédelmi programjának helyébe lépő – egységes, kétévente felülvizsgált környezetvédelmi- fenntarthatósági programot fogad el a képviselő-testület.
• Kerületi kerékpáros stratégia kidolgozása.
• Az önkormányzat karbonlábnyomának rendszeres meghatározása.
• A napkollektorok alkalmazási lehetőségeinek felmérése és használatuk kisebb beruházások megvalósításával (pl. óvodák pancsolói esetében).
• A kerületi Környezetvédelmi Alap számára állandó bevételi forrás biztosítása.
• A „házhoz menő” szelektív gyűjtés megvalósítása önkormányzati intézményekben, a lakossági szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése a kerület egészére. Lehetőség és fogadókészség esetében komposztálók kialakítása. A kerékpárút-hálózat és a gyalogos elsőbbségű közterületek rendszerének továbbfejlesztése.

3. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében megvalósítandó feladatok:
• Kerületi uv-riadóterv kidolgozása az egészség védelme érdekében, felkészülés a rendkívüli eseményekre. A közterületi hőségzónák azonosítása, árnyékolt pihenőhelyek, párakapuk és ivókutak kialakítása.
• A zöldfelületi rendszer védelme, fejlesztése a rendszeresen felülvizsgált AngyalZÖLD stratégia alapján, a klímavédelmi szempontok érvényesítésével.
• Az esővíz gyűjtésének és öntözésre történő használatának lehetőségét megvizsgálása önkormányzati intézményeknél.
• A talajvíz öntözési célú felhasználásának bővíthetőségének megvizsgálása.
• Zöldvagyon-leltár kidolgozása a kerület „zöldpotenciáljának” felmérésére

Jó példáért nem kell a szomszédba mennünk
I. Közép-Európában az egyetlen olyan iparosított technológiával épült társasház, melynek hagyományos fűtési rendszerét talajhővel üzemeltetik, kerületünkben, a Hun utcában van. A rendszer megvalósításához a lakóközösség összefogása mellett a kerületi önkormányzat és a területi országgyűlési képviselők közreműködése, és egy tapasztalt vállalkozó segítette. A társasház évente a költség 38%-át takarítja meg. A használati melegvizet negyedével olcsóbban állítják elő. Az elért megtakarítások lehetővé tették a ház teljes hőszigetelésének finanszírozását is. A társasházban a lakások lényegesen értékesebbek, mint a környék hasonló lakásai, bár a házban senki sem szándékozik eladni a lakását.

II. Kerületünkben épül Magyarország jelenleg legmagasabb szintű, LEED-Platinum minősítésű irodaháza. A svéd beruházó által épített ingatlannak a Magyarországon megszokottaknál sokkal szigorúbb követelményeknek felel meg. A felhasznált anyagok a régióból származnak, az újrahasznosított anyagok előnyt élveztek a kiválasztásnál. Hasznosítják a csapadékvizet és szürkevizet használnak a wc-k öblítésére. Geotermális energiával fűtenek, a melegvíz előállításához napkollektorokat is használnak, az épület homlokzatán napelemek működnek, a liftek energia-visszanyerő rendszerűek, a világítási rendszer jelenlét- és fényérzékelő vezérlésű, a lehető legjobban kihasznált a természetes fény. Az épületen zöldtetőt alakítanak ki. Töltési lehetőséget biztosítanak az elektromos autók számára.

Forrás: Önkormányzati sajtószolgálat

MTI nonprofit Zrt. 2009  © Minden jog fenntartva.