ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
2012. április 13., péntek 17:44 |
Esztergomi péntek 13 |
|
A mai sorsdöntő
képviselő-testületi ülés sajnos újra a megszokott másfél éves forgatókönyv
szerint zajlott. Polgármesterként értetlenül és megdöbbenve állok a Steindl
Balázs által vezetett helyi Fidesz-frakció Esztergom polgárait semmibe vevő
döntéseivel szemben, mely szerint a korábbi városvezető, Meggyes Tamás által
meghonosított, törvényeket, racionális érveket és szakmaiságot sutba vágó
gyakorlatnak még mindig létjogosultsága van.
A városnak
jelenleg nincs érvényes költségvetése. Elfogadva az önkormányzat aljegyzőjének törvényességi
észrevételét, Esztergom 2012. évi költségvetési rendeletének kihirdetése a város
pénzügyi stabilitását veszélyezteti, és annak végrehajtása a hitelezőkkel
megkötött egyezségek kifizetését lehetetleníti el. A mai testületi ülés
elnapolására azért került sor, hogy miután a Fidesz-frakció törvényes keretek
között nem volt hajlandó újratárgyalni a költségvetési rendeletet, azonnal a
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalhoz fordulhassak, hogy az Önkormányzati
Törvény idei módosítása értelmében alkossa meg ő a rendeletet, vagy
kezdeményezze a működésképtelen és alkotmányellenes jogszabályokat alkotó
testület azonnali feloszlatását.
A 2012. évi költségvetés 1 milliárd 118 millió 700 ezer forintos
hiányát az okozza, hogy az állam az önkormányzat megkérdezése nélkül az átvett
intézmények finanszírozását inkasszóval szedi be Esztergomtól, ezzel a lépéssel
azonban meghiúsítja az adósságrendezés során megkötött hitelezői egyezségek teljesítését. Így viszont az állam dönti csődbe a
várost. Az országgyűlési választási körzet parlamenti képviselője, Meggyes
Tamás immár sokadszorra nem jelent meg a képviselő-testületi ülésen. Parlamenti
titkára, Steindl Balázs sem tudott beszámolni arról, hogy a városért milyen
lépéseket tett annak érdekében, hogy az állam mérsékelje az Esztergomot sújtó
befizetési kötelezettséget.
A közel két éve tartó kérések, a sok ezer aláírással támogatott figyelemfelhívások,
a gyalogos zarándoklat, valamint a helyi népszavazás ellenére sem történt
szakmai előrelépés a nehéz gazdasági helyzet megoldására. A választópolgárok az
önkormányzat bevételeinek növelése érdekében, valamint az átlátható gazdálkodás
biztosítására helyi népszavazást kezdeményeztek, ami ugyan az érvényességi
küszöböt nem érte el, de egyértelműsítette, hogy a 2010 októberében Esztergomban egységesen szavazó 2/3-os többség azonnali
változást követel. A testület fideszes többsége a feloszlatására irányuló
előterjesztést rendszeresen nem engedi még tárgyalni sem, és eddig a Parlament
sem látta szükségességét az oszlatásnak. Az együttműködés teljes hiánya miatt,
valamint 30 ezer városlakó életminőségének javítására azonnali döntés szükséges
a tekintetben, hogy az országgyűlés él-e törvény adta jogával és kezdeményezi-e
a működésképtelenség miatt a testület oszlatását, avagy továbbra is sorsára hagyja
Esztergomot, és karba tett kézzel nézi végig, hogyan teszi tönkre a Meggyes-csoport
Magyarország ősi fővárosát.
A
helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a fideszes többségű testület a szociálisan
rászorulók érdekeit sem képviseli. A Meggyes-csoport tagjai levették napirendről a Töltés utcai
mélyszegénységben élő roma és nem roma emberek komplex segítőprogramjának
elindítását, melyet az egyház is támogat, valamint nem tartották fontosnak a
rászorulók lakbérének csökkentését, és elutasítottak minden, az önkormányzat
bevételeit növelő előterjesztést is.
Miniszterelnök Úrnak mai napon írt levelemben, mely a sorban a
hatodik, több ezer állampolgár nevében kértem, hogy érdemi tárgyalópartnert
jelöljön ki a helyzet sürgős feloldására. További dilemma, hogy abban az esetben,
amikor a helyi képviselő-testület sorozatosan alkotmány- és törvényellenes
döntéseket hoz, polgármesteri eskümet megszegve kötelességem-e aláírni ezeket a
rendeleteket és határozatokat, ezzel lehetővé téve ezek végrehajtását, mindaddig,
amíg erről a Kormányhivatal és a Kúria másképp nem dönt.
Esztergomban
számtalan példa akad arra, hogy a testület fideszes tagjai annak tudatában
alkotnak rendeleteket, hogy azok törvénysértőek, sőt, ragaszkodnak azok
végrehajtásához. Ilyen volt például az Alkotmánybíróság által megsemmisített
reorganizációs rendelet, vagy a mai napig érvényben levő hulladékgazdálkodásról
szóló rendelet, és ilyen a most vitatott költségvetési rendelet is.
Felteszem a kérdést: ha a testület arról döntene, hogy vágjunk
ki több ezer fát a városban, mert szerintük több parkoló szükséges, ezt én
aláírom, a fákat kivágják, de erről később a Kormányhivatal megállapítja, hogy
ezt nem lehetett volna megszavazni, abban az esetben ki viseli a felelősséget
az elpusztított növényzetért, nem szólva arról az erkölcsi és anyagi kárról,
ami ez által a települést érné?
Az Önkormányzati törvény megalkotásakor a jogalkotó feltételezte
a képviselő-testület tagjainak törvénytiszteletét, éppen ezért helyesen nem
teszi lehetővé a testületi döntés aláírásának mérlegelését a polgármester
részéről. Ebben az esetben azonban kérdés, hogy egy törvény kötelezhet-e egy felelősen
gondolkodó városvezetőt a törvénytelenségre, különös tekintettel arra, hogy az
eskü letételekor mind a képviselők, mind a polgármester Magyarország törvényeinek
tiszteletben tartását fogadják meg. Kötelezhető-e
a polgármester törvénnyel az esküszegő képviselők által hozott döntések
aláírására, tudván azt, hogy ez mekkora károkozással jár?
Esztergom,
2012. április 13.
Tétényi
Éva
Esztergom,
Esztergom-kertváros
és
Pilisszentlélek polgármestere
|
|
|
|
|
|
|
Forrás: Önkormányzati sajtószolgálat
MTI nonprofit Zrt. 2009 © Minden jog fenntartva.
|
|