MEZŐHEGYES VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
2012. december 22., szombat 22:20

Megszentelt várakozás - karácsonyi hangverseny Mezőhegyesen
Ahogy Pilinszky János írta: „Advent: a várakozás megszentelése.” „Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.”
Advent negyedik vasárnapja előtt  mivel is hangolódhatnánk rá tökéletesebben az ünnepre, mint muzsikával, karácsony ihlette darabokkal, versekkel. Míg az emberiség egyik legősibb és legnagyobb ünnepe – fogyasztói társadalmunknak köszönhetően – manapság elsősorban a csillogásról, az ajándékvásárlásról, vagyis a pénzről szól, addig kilépve a város zajos forgatagából, az anyagias világból, a zene segítségünkre lehet az igazi lelki felkészülésben, az adventi időszak visszafogottságának, komolyságának átélésében.
 
A keresztény kultúrkörben advent – a december 25-ét, Jézus születésének napját megelőző négy hét – jelenti az egyházi év kezdetét és annak legcsendesebb időszakát, mely a várakozás, a bűnbánat és a remény ideje. Eredete az 5. századra nyúlik vissza; kezdetben a keresztények csak egyetlen adventi vasárnapot ünnepeltek, majd a 7. században Nagy Szent Gergely pápa emelte fel a számot négyre, és végül 1570-ben V. Pius tette kötelezővé az adventi időszakot az egész egyházban. Jelképe az adventi koszorú, melyen a gyertyák a világosságot, a koszorú pedig azt a reményt jelképezi, hogy Jézus születése révén nem a sötétség és a halál, hanem a világosság és az élet győzedelmeskedik.

Advent és karácsony táján mindig megszaporodnak a hangversenyek, a karácsonyi előadások. Nem történt ez másként december 20-án a mezőhegyesi József Attila Általános Művelődési Központban sem.
 
Az első zenei blokkban elhangzott Szőnyi Erzsébet Allegrettója zongorán (Roszkos Evelin), Claude Gervaise Bransle de Bourgogne-ja furulyán (Molnár Bakai Levente) és Marc-Antoine Charpentier Te Deumának egy részlete Szarka Gábor előadásában (trombita). A francia barokk zeneszerző, Lully mellett a francia középbarokk zeneművészet másik kimagasló alkotója. Charpentier (1643-1704) dallamosságával, a harmonizáció, a szólamok kidolgozottságával, hangszerelésével messzemenően megelőzte kortársait. A Te Deum című motettájának kezdő taktusait az Eurovízió szignáljává választották.
 A Koldusének (Farkas Attiláné alkotása), az alsó tagozatos színjátszók előadásában jól illeszkedett a műsorba, az adventi, karácsonyi hangulat megteremtésében. A zord szívű király, az akár kenyérre is kenhető lelkületű királyné, az egészséges gyermeki tulajdonságokkal megáldott királylány, s persze az udvartartás története, a karriervágy, az egyirányú szeretet miatt megcsonkult család, a zordszívűsége miatt magára maradt király, ha kissé didaktikusan is, de egyfajta változás lehetőségét villantja fel mindannyiónkban, a szeretet eszközével:
KIRÁLY: Édes kislányom! Most értettem meg, hogy a gazdagság, a kötelesség, a felelősség mellett belőlem eddig hiányzott a szeretet. Én vagyok a király, de nem voltam eddig igazi király, hiszen a jó királynak elsősorban emberségesnek kell lennie. Bocsáss meg ezért édesanyáddal együtt! Gyertek vissza a palotába! Nyissuk meg a palota kapuit, engedjük be a szegényeket, rászorulókat, ünnepeljük meg együtt a karácsonyt. Segítsetek úgy uralkodni, hogy országomban, palotámban béke és szeretet legyen.
(Hiszen, ha ez az életben is így működne! Szerencsére a mesében minden megtörténhet. Különben is legyünk optimisták!)
 
 A második zenei blokkban Nagy Olivér Ballo Ongaro feldogozását (Codex Kánoni – cca 1670) (Jakub Kristóf – tenorkürt), Giovanni Battista Pergolesi Ariettáját (Se Tu m'ami – Ha szeretsz engem) (Kulcsár Zsófia – fuvola), Dengoraj (másnéven Wojciech Dlugoraj, vagy Albertus Dlugoraj cca 1557-1619) lengyel zeneszerző és lantművész Cantio polonicáját (Dovalovszki Viktória – furulya), Theodor Oesten (1813-1870) kora ünnepelt romantikus zeneszerzőjének Polkáját (Szügyi Réka – zongora), Korondi F. János Karácskor című versét (Veres Dorina), Sugár Rezső Dal és tánc feldolgozását (Bakos Máté – trombita), újra Nagy Olivér: Ballo Ongaróját (ezúttal Rajos Viktor – tuba), George Bassman I'am Getting Sentimental Over You 1930-as évekbeli jazz swingjét (Erdősi Gergely – klarinét), J. S. Bach: Menüttjét, majd a közismert Jingle Bells című angol dalt (Dere Máté – zongora), az Eötvös gitáregyüttes Andante című blues hangvételű összeállítását (Forró Richárd, Szügyi Ádám, Erdősi Gergely, Kulcsár József, Hedrich Dávid – gitár), Giovanni Battista Pergolesi Áriáját a Stabat materből (Bakos Tamás – tenorkürt), valamint a Mezőhegyesi Református Egyházközség Kálvin Kórusa karácsonyi dalösszeállítását hallhattuk.
 Ha már a 2005-ben elhunyt Nagy Olivér Ballo Ongarója két remek előadótól is (Jakub Kristóf és Rajos Viktor) elhangzott, talán megérdemli hogy felidézzük szellemét Fehér Anikó segítségével, aki a kiváló zeneszerző, karmester és akadémiai tanár tanítványa volt. Mikor Nagy Olivér egyik tankönyvében leírja, hogy szerinte milyen a tökéletes zongorázás, sorait így folytatja: „Zongorázásunk akkor lesz ilyen, ha már mi magunk is élvezzük a megszólaltatott részleteket és gyönyörködünk előadásunkban.” „Gyönyörködünk előadásunkban!" – idézi visszaemlékezésében Fehér Anikó a mester szavait. „Még leírni is jó! Egy tanár, aki nem arra int, hogy legyenek ott a hangok, szólaljon meg a ritmus és kész, hanem figyel a gyönyörűségre.” Én ezt a gyönyörűséget véltem felfedezni az előadók arcán.
Végül egy ismeretlen szerző Hans Christian Andersen A kis gyufaárus lány című rövid kis meséjéből készített színpadi adaptációját láthattuk a felsős színjátszó csoport igényes előadásában.
A felkészítő tanárok: Tóth Flóra (ő látta el a zongorakísérő feladatát is!), Krcsméri Tiborné (színjátszó csoportok), Pipis Henrietta (fuvola), Mátó Mátyás (klarinét), Forró Gyula (rézfúvós hangszerek) és Varga Zsolt (gitár) voltak.

Forrás: M. Szabó Mihály / vitalap.hu


5 csatolt kép 413235
Forrás: Önkormányzati sajtószolgálat

MTI nonprofit Zrt. 2009  © Minden jog fenntartva.