ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
2010. január 4., hétfő 17:48 |
Becket Szent Tamásra emlékeznek Esztergomban |
|
Becket Szent Tamás vértanúhalálára emlékezik Esztergomban
2010. január 5-én a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület és a Rudnay
Sándor Alapítvány. A hagyományos ökumenikus megemlékezés az esztergomi Szent
Tamás-hegyi kápolnában kezdődik, azt követően pedig emlékülést tartanak a
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma Lovagtermében „Keresztény értékek
és európai identitás” címmel.
A himnuszok elhangzása után köszöntőt mond Kápolnai Dezső, a
Rudnay Egyesület elnöke és Kiss-Rigó László, a Rudnay Sándor Alapítvány
kuratóriumának elnöke.
Ezt követően előadást tart Greg Dorey, az Egyesült Királyság
nagykövete és Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
Esztergom és Canterbury a XII. század óta áll kulturális és
vallástörténeti kapcsolatban egymással. Mindkét település érseki központ,
főpapjai révén szoros együttműködés szövődött a két város között. Becket Tamás
canterburyi és Bánfy Lukács esztergomi érsek személyes barátsága alapozta meg a
két város jó viszonyát. Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy
szilárdan kiállt az egyház autonómiája mellett, ahogy a magyar egyház akkori
feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a
vértanú tiszteletére. Becket Tamásra emlékezve minden évben gyertyát gyújtanak
Esztergomban a szent ereklyéje előtt.
Becket Szent Tamás
1118-ban Londonban született, apja gazdag normann kereskedő, anyja egy szaracén
emirnek volt a lánya. Szülei a kiváló angliai alapfokú iskolák után Párizsba a
legkiválóbb iskolába járatták.
A Canterburyi egyházmegyében volt pap, különböző kényes
feladatait kiválóan látta el, majd a király, II. Henrik lordkancellárja lett,
és a király megbízta fia nevelésével is. Munkáit ekkoriban is kiválóan látta
el, sokszor még az Egyház jogainak feláldozása árán is. (Tiszta erkölcse,
jószívűsége, erényessége ekkor is közismert volt!)
A király feltétlen hívét látta Tamásban, elhatározta, hogy
érsekké teszi. Tamás figyelmeztette a királyt, hogy mint érsek a király akarata
ellen kell sok mindent tennie, ezért meg fog szünni barátságuk. Mindezt a
figyelmeztetést Henrik csak tréfának vette. 1162-ben ellenkezése dacára
püspökké választották, ő lett a canterburyi érsek.
Mivel az Egyház jogait nagyon határozottan védte II. Henrik
király önkényével szemben, először súlyos pénzbüntetésre, majd börtönbüntetésre
itélték.
Tamás nem ismerte el bírái illetékességét, ezért a
Szentszékhez fellebbezett, ám biztonsági okokból Franciaországba menekült, és
ott hat évig száműzetésben maradt.
1170-ben visszatérhetett, és a király is kibékült vele.
Kapcsolatuk azonban az udvar ármánykodása miatt ismét elmérgesedett. Tamás
sokat szenvedett. A felbőszült király uszítására zsoldosai 1170. december 29-én
az esti zsolozsmáját végző érseket az oltár előtt, papjai szeme láttára ölték
meg.
III. Sándor pápa 1173-ban avatta szentté.
Érdekesség, és a történelem szomorú tragédiája, hogy Tamást
halála után mégegyszer elitélték: VIII. Henrik király 1538-ban számvetésre
idézte Tamást. Mivel a halott nem jelenhetett meg, a hatalmi őrületben tobzódó
király lázadás, makacsság és felségárulás címén halálra elitélte: sírját
feldúlták, ereklyéit elégették, a sírjában levő értékeket elkobozták, szobrait,
képmásait és más emlékeket megsemmisítettek.
|
|
|
|
|
|
|
Forrás: Önkormányzati sajtószolgálat
MTI nonprofit Zrt. 2009 © Minden jog fenntartva.
|
|