Önkormányzati sajtószolgálat

Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ)

2014. április 16., szerda 22:11

Menekültek és migránsok Európában és Magyarországon - Mit tehetünk a bevándorlók és menekültek társadalmi beilleszkedése érdekében?

Egyre több uniós országban kihívás, s már hazánkban sem ismeretlen probléma a migránsokkal és menekültekkel való együttélés kérdése, ezért a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Konrad-Adenauer Alapítvány konferenciát szervezett „A menekültek és a migráció hatása az európai társadalomra” címmel, 2014. április 16-án, Gödöllőn. A rendezvényen a menekültpolitika svéd és magyar szakértői, illetve a kérdéskörben közvetlenül érintett magyar települések polgármesterei osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal.

A konferencia résztvevőit Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke és Frank Spengler, a Konrad-Adeanuer-Stiftung Magyarországi Képviselet vezetője köszöntötte, majd Dr. Szép Árpád, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója tartott előadást a magyarországi menekültpolitikáról, és Magyarország 2013-ban elfogadott migrációs stratégiájának legfontosabb rendelkezéseiről, külön kiemelve, hogy a sikeres menekültpolitika, migráció-menedzsment nem képzelhető el az önkormányzatok és a helyi lakosság bevonása nélkül.

Az igazgató elmondta, tavaly 18 900 fő kért menedékjogot Magyarországon, ami sokszorosa az egy évvel korábbinak. A menedékkérők száma mindig a pillanatnyi világpolitikai események függvénye, így folyamatosan változik, ahogyan a menedékjogot kérők származási ország szerinti összetétele is: volt idő, amikor az érkezők zöme koszovói volt, ma afgánok és szíriaiak jönnek a legtöbben. A kérelmezőknek természetesen csak a töredéke kap menekülti státuszt, hiszen a hatályos szabályozás szerint például éhínség, vagy a klímaváltozás negatív hatásai elől menekülők nem kaphatnak nemzetközi védelmet. Egyébként – tette hozzá – a legtöbb kérelmező még a menedékjogi eljárás vége előtt továbbmegy Nyugat-Európába.

A migráció kihívásairól és lehetőségeiről, valamint a svéd tapasztalatokról Jelena Drenjanin, a svédországi Huddinge alpolgármestere, az Európai Unió Régiók Bizottsága (CoR) CIVEX bizottságának tagja tartott beszámolót. Mint elmondta, Svédországban az egyik legnagyobb az egy főre jutó menedéket kérők száma. Tavaly 54 ezren kértek menedékjogot, s a kérelmezők közel fele meg is kapta azt. Szomorú tény, hogy a menekültek számával párhuzamosan nő az idegengyűlölet és a rasszizmus a svédek között, s az sem szívderítő adat, hogy a svédországi menekültek 80 százaléka nem dolgozik. Ez utóbbi statisztikát intenzív, szükség esetén szakképzéssel egybekötött nyelvtanfolyamok indításával igyekszik javítani a svéd állam, hiszen a sikeres integráció legfontosabb alapfeltétele a megfelelő nyelvismeret.

A menekültek és bevándorlok kérdése a helyi önkormányzatokat is kihívások elé állítja, egyebek mellett azzal, hogyan viszonyulnak a település lakói a migránsokhoz. E téren már több hazai település polgármestere is rendelkezik tapasztalatokkal. Egyikük Réti Csaba, a Győr-Sopron-Moson megyei Vámosszabadi első embere, akinek komoly harcokat kell vívnia a helyi lakosság egy részével a település szélén kialakított befogadó állomás tavaly nyári megnyitása óta. Pedig – a polgármester szerint – semmi olyasmi nem történt és nem történik, amivel a tiltakozók borzolják a kedélyeket: nincsenek rendbontások, az ingatlanok nem veszítettek értékükből, és egyetlen ház vagy telek eladása sem hiúsult meg a menekültek miatt. A településen élők megosztottsága miatt nemrégiben mégis a befogadó állomás bezárását kérték a Belügyminisztériumtól. Döntés az őszi önkormányzati választásokat követően várható.

Nyírbátorban tavaly januártól júliusig működött nyílt befogadó állomás, ahová elsősorban Szíriából, Pakisztánból és afrikai országokból érkeztek menekültek – tudták meg a konferencia résztvevői Balla Jánosnétól, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros polgármesterétől. Az idegenek teljesen szabadon mozoghattak a városban, ami az önkormányzatot és a lakosságot egyaránt felkészületlenül érte. A menekültek ellepték a könyvtár internetes helyiségeit, nehézséget okozott orvosi ellátásuk és a prostitúció is erősödött a tábor környékén. Nyírbátorra és a megyére egyébként egy másfajta, legális migráció is jellemző: a rendszerváltozást követően számos magasan képzett magyar értelmiségi, illetve szakember települt át Erdélyből és Kárpátaljáról, akiknek a letelepedését nagyban segítette az önkormányzat, s akik nélkül ma szinte elképzelhetetlen lenne a Nyírségben az élet.
„Tavaly 231 millió ember volt migránsnak tekinthető szerte a világban” – kezdte előadását Örkény Antal, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület elnöke, aki szerint Magyarországnak is rendszerszinten kell reagálnia a globalizáció kihívásaira. Hogy ez sikerülhessen, újra kell gondolni a migráció fogalmát, meg kell teremteni az integráció feltételeit, a menekültek kérdését pedig humanitárius alapon kell kezelni, még akkor is, ha többségi társadalom elutasító magatartást tanúsít. Ebben partner egyesületük is, amely számos szociális szolgáltatást nyújt a migránsok és a menekültek részére a sikeres beilleszkedés elősegítése érdekében.
„Megállapíthatjuk tehát, hogy a migráció és a menekültek kérdését a kormánynak és az önkormányzatoknak együttműködve, a lehető legjobb színvonalon, a helyi lakosság sérelme nélkül kell menedzselni, amihez azonban meg kell teremteni a feltételeket a települések számára – összegezte az elhangzottakat zárszavában Gémesi György, a MÖSZ elnöke.