„Közösségfejlesztés három
évtized japán-magyar kapcsolatainak tükrében” című konferenciával folytatódott
május 20-án a „Cseresznyevirágzás - IV. Hajdú-Bihar Megyei Japán Kulturális
Napok” rendezvénysorozata városunkban.
A
rendezvény nyitányaként a Bocskai István Általános Iskola Alapfokú Művészeti
Iskolájának növendékétől a „Tavaszi szél” című ősi népdalunkat hallgathatta meg
a közönség Pénzes Beatrix előadásában, majd egy rövid verset mondott el a
Sakuráról, a japánok szent virágáról, a cseresznyevirágról, Szabó Endre, a
Hajdúnánási Újság munkatársa.
A
május 20-ai rendezvény, több mint egy hete tartó sorozat kiemelt programja volt.
A „IV. Hajdú-Bihar Megyei Japán Kulturális Napok” ünnepélyes megnyitójára május
17-én került sor, melyet az elmúlt héten kézműves foglalkozások, ételkóstolók,
filmveítések színesítettek. A „Közösségfejlesztés három évtized japán-magyar kapcsolatainak
tükrében” elnevezésű konferencia fő célkitűzése volt, hogy bemutassa a
nagyközönségnek az 1980-as évek elején indult folyamatokat. A történelmi
kapcsolat kialakításának első állomása Japán volt, amikor Pinczés István és
Koizumi úr egy színházi fesztiválon találkoztak. A kapcsolatok elmélyítésének
egy ideig Debrecen adott otthont, majd ez a kapcsolatrendszer tovább fejlődött,
gyarapodott, melynek köszönhetően immáron 4. alkalommal ad otthont városunk a
Japán Kulturális Napoknak.
Szólláth
Tibor, Hajdúnánás város polgármestere megnyitó beszédében kiemelte, hogy a
konferencia napját egy olyan találkozásra szerették volna felhasználni, ahol
azokkal az emberekkel tud találkozni Koizumi úr és kollégái, akik az elmúlt 35
évben részesei voltak ennek az együttműködésnek. Polgármester úr, mint mondta:
Tojama megye és Debrecen közötti kapcsolat nem intézményekre, hanem sokkal
inkább személyes kötelékekre épülő egyfajta szövetség.
„Tudjuk
azt, hogy kultúra nélkül egy nemzet nem tudna működni igazi közösségként”-
kezdte beszédét az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős
államtitkára, aki hangsúlyozta, hogy az erős nemzeti kultúrák együttműködése új
értéket tud teremteni. Halász János hozzátette, hogy jó alkalom arra ez a
konferencia, hogy számba vegyük azokat az eredményeket, áttekintsük azokat a
kapcsolatokat, amelyeket ez az együttműködés hozott létre.
Hiroshi
Koizumi köszöntőjében kiemelte, hogy ez a japán-magyar barátság egy nagyon jó
példa világszerte arra, hogy így érdemes az ehhez hasonló kapcsolatokat,
együttműködéseket kialakítani. Koizumi úr hozzátette, hogy Tojama megyének
világszerte több megyével is kapcsolata van, de a Hajdú-Bihar megyei kapcsolata
mind közül talán a legerősebb, legkülönlegesebb viszony.
A
köszöntők után a „japán-magyar kapcsolatok” című fotókiállítás megnyitójára
került sor a Kéky Lajos Városi Művelődési központ aulájában, majd az elmúlt
három évtized japán-magyar kapcsolat történéseiről, élményeiről, eseményeiről
szóló konferenciát tartottak interaktív formában az érdeklődő közönség számára.
A
konferenciát követően a délután folyamán a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár
és Művelődési Központ valamint a Tojama Megyei Művészeti és Kulturális
Szövetség 2013. évi Toyamai Nemzetközi Gyermekrajzpályázatának
eredményhirdetésére került sor, ezt követte a zalaegerszegi Griff Bábszínház
előadása, akik a „Hétalvó” című japán mesefeldolgozást adták elő a kicsiknek és
nagyoknak egyaránt.
A
japán-magyar együttműködésnek köszönhetően nemcsak egymás nemzeti kultúráját,
identitását ismerheti meg a két fél, hanem ez által személyesebb és további
kötelékek is kialakulhatnak az elkövetkező évtizedek során.
|