Szeptember utolsó vasárnapján
Székely menekültek emléknapját tartottak Hajdúnánáson, annak tiszteletére, hogy
98 esztendeje, 1916 őszén az I. világháborúban Magyarország keleti vármegyéit
ért román támadás miatt menekülni kényszerült közel 206 ezer székely.
Közel
száz esztendeje annak, hogy az első világháború idején, 1916 őszén Magyarország
keleti vármegyéit ért román katonai támadások miatt a székelységnek menekülnie
kellett.
Buckó
József, etnográfus, „Szállást adtunk Hűséges magyar véreinknek” című könyvéből
olvashatjuk, hogy „Több, mint 206 ezer ember indult el gyalog, ló-, tehén, vagy
ökörfogaton, illetve vasúti szerelvényekkel, hogy a menekülés végcéljaként
kijelölt helyeken fedélhez, élelemhez jussanak.„
Városunkban
2011 óta minden év szeptember végén egyházi és világi személyek együtt
emlékeznek meg az immár 98 éve történt több mint 3200 székely menekült
városunkba való befogadásáról.
2014.
szeptember 28-án ismét megemlékeztünk az 1916. évi befogadásról, az akkori
eseményekről. A IV. Székely Menekültek Emléknapja a hajdúnánási római katolikus
templomban a délelőtt folyamán vette kezdetét szentmisével, melyet
Főtisztelendő Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc
Alapítvány, mint gyermekmentő szervezet alapítója mutatott be. A szentmisét
követően Kányádi Sándor: Nyergestető című versét Holocsi Mária Anna
tolmácsolásában hallhatta a közönség.
Buczkó
József, etnográfus, egyházközségünk világi elnöke e szavakkal emlékezett: „Ezen
a helyen, ahol az imádságos lelkületű katolikus székelyek az ő Babba
Máriájukhoz jöttek imádkozni, 2011-ben a menekülés 95. évfordulóján emléket
állítottunk a befogadó szeretetnek. Az akkoriak emberbaráti cselekedetükkel,
amikor székely testvéreikkel megosztották hajlékukat és utolsó falatjukat,
egyben hidat is építettek a hajdúk és a székelyek között. A szeretet, a
befogadó szeretet hídját, s föléje templomot is emeltek, az összetartozás
templomát, amely most itt, Isten háza előtt is felénk tornyosul.”
A
megemlékezés a templomkertben folytatódott a Székely Menekültek
Emlékoszlopának, valamint a Befogadó Szeretet Emlékművének koszorúzásával, ahol
Kedves Virág tolmácsolásában a Fohász Máriához című versből hallhattak
részletet. A templomkertben igei köszöntőt mondott Nagytiszteletű Gacsályi Gábor,
református lelkipásztor, majd Szólláth Tibor, Hajdúnánás város polgármestere
köszöntötte az emlékező közönséget. Hangsúlyozta, hogy Hajdúnánás ma is szoros
kapcsolatot ápol határon túli településekkel, kiemelten a már évek óta működtetett
szórványprogramon keresztül.
Jakab
Antal keresztény Kör képviselője Varga Gabriella újságíró, Jakab Antal püspök
úr életrajzának kutatója mondott emlékező beszédet, aki oly sokat tett azért,
hogy az eseményünket megismerhesse a nagyvilág Európán túl Amerikában is.
A
mai Hargita megye elődjéből, Csík vármegyéből falunyi menekült érkezett
városunkba. Rájuk emlékezve Hargita megye első számú vezetője Borboly Csaba,
Hargita megye közgyűlésének elnöke, a székelyek üzenetét tolmácsolta.
Az
emléknap zárásaként már-már hagyománnyá formálódott, hogy városunk
megajándékozza meghívott székely vendégünket településünk zászlójával. Ennek
megfelelően Szólláth Tibor polgármester úr átadta Borboly Csaba elnök úrnak és
Böjte Csaba, ferences rendi szerzetesnek
Hajdúnánás város keretbe foglalt zászlaját, mint összetartozásunk szimbólumát.
Az
emlékezés záró akkordjaként a résztvevők Székelyföldről hozott porszemeket
helyezték el az emlékkereszt melletti urnában ezzel is erősítve az
összetartozást, az egységet, majd előbb a nemzeti imánkat, a Himnuszt, ezt
követően székely népünk himnuszát énekelték el csatlakozva Szabó Ágnes
énekhangjához.
|