Önkormányzati sajtószolgálat

2017. március 24., péntek 12:32

Spoilerezni, ihb-zni nem szoktak, ők tudják, mi illik

Illemtan: kapocs a múlt és a jövő közöttImmár tizedszerre tartottak illemtan vetélkedőt Ajkán, amin tizenöt háromtagú csapat versengett a VMK aulájában. A nagy múltú észpárbajon minden helyi középiskola képviseltette magát a szervezők legnagyobb örömére.A diákok számára Oszlánszky Zsolt protokollszakértő, a zsűri elnöke állította össze a feladatokat, amelyek idén a generációs különbségekre fókuszáltak három írásbeli próbával és egy szituációs játékkal. – Az illemtan vetélkedő igazi kuriózumnak számít a városban és Magyarországon is, ugyanis az országban nem igazán szerveznek máshol ilyen jellegű megmérettetést fiataloknak, ezért minden évben igyekszünk többféle feladattal és más-más témával meglepni a versenyzőket. Idén a generációk közti különbségekre fektettük a hangsúlyt, mert már nem kell felnőnie egy újabb nemzedéknek, elég öt év is ahhoz, hogy erős paradigmaváltás következzen be, ami alatt megváltozik a szókincs és a gondolkodás. Napjainkban gyakran már a szülők és a gyerekek sem értik egymást, nemhogy a gyermekek és a nagyszülők, ami elgondolkodtató. A korábbi években az étkezési szokásokkal, a szórakozással, az öltözködési kultúrával és az internetes etikettel, azaz a netikettel is foglalkoztunk – összegezte a protokollszakértő.A csapatok egy általános műveltségen alapuló totóval kezdtek, majd egyes szokások eredetét kellett kitalálniuk, amelyek között a másik hátának meglapogatása, a kézcsók vagy a feltartott középső ujj is megjelent.Előbbi gesztussal azt ellenőrizték, hogy a másiknál van-e fegyver, tehát a napjainkra barátságossá szelídült mozdulat eredetileg bizalmatlanságot fejezett ki. A nemzetközileg ismert sértés pedig a százéves háború egyik csatájára utal, ahol az angol íjászok közel húszezer franciát öltek meg lényegében a középső ujjukkal (ez a testrész nélkülözhetetlen az íjak kilövéséhez). Kézcsókkal korábban nem a nőket köszöntötték, hanem a vallási/ politikai feljebbjárókat, ezzel fejezve ki az alá-fölérendeltségi viszonyt. A pápa esetében ez a szokás máig él.A harmadik feladatban a generációs problémákat járták körül a versenyzők, egy rendhagyó reggeli betelefonálós műsorba ágyazva, ahol a protokollszakértő vállalta a betelefonáló tinédzser szerepét, a csapat egy-egy tagjának pedig műsorvezetővé kellett válnia és válaszolnia a panaszokra, miszerint kevés a zsebpénz, beszólnak a szüleim, hogy kivel járok, vagy éppen tetoválást akarok témákra reagálva.Végül a modern idők kifejezéseihez, szlengjéhez készítettek szótárt a szülőknek a fiatalok, mert ami számukra érthető és természetes, az egy más életkorú személyeknek valószínűleg teljesen kínai. Például a flémelni azt jelenti, hogy az interneten lejáratunk valakit. A trollkodás már kezd beépülni a köznyelvbe, de azért jobb tisztázni, hogy pusztán szórakozásból leszólást, gúnyolódást foglal magában szintén a neten. Ha punnyadunk, akkor semmit teszünk, ha ráparázunk valamire, akkor félünk, tartunk tőle. Spoilerezni is szoktunk, azaz valaki örömét elrontani a meglepetés leleplezésével, csakúgy mint IHB-zni, azaz kemény bulit csapni az ittunk-hánytunk-belefeküdtünk rövidítésével.A versenyt a Bródy Imre Gimnázium diákjai nyerték meg méghozzá duplán, ugyanis az első és a második helyet is begyűjtötték. Harmadikként a Fekete István – Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium csapata végzett.