NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
2018. január 12., péntek 14:43 |
„Tiszta forrás település” címet kapott Nagykálló |
|
A Magyar Tudományos Akadémia
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Bartók-termében Juhász
Zoltán, Nagykálló Város polgármestere és Harsányi Gézáné, a település
díszpolgára tegnap vette át a „Tiszta forrás település” címet.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Néprajzi Tagozata
és az MTA BTK Zenetudományi Intézet együttműködésével 2014-ben indult el a
„Tiszta forrás település” program, melynek keretében az MMA minden évben
„Tiszta forrás település” címet adományoz azoknak a Kárpát-medencei
településeknek, amelyeken az elmúlt évtizedekben a magyar népművészeti,
néprajzi gyűjtők legnevesebbjei a népi kultúra felbecsülhetetlen kincseinek
gyűjtésén és feltárásán munkálkodtak. Ezen települések lakói így nagymértékben
hozzájárultak a magyarság népi örökségének megőrzéséhez és továbbadásához. A
program célja: jelet hagyni azokon a helyeken, ahol az elmúlt több mint száz
esztendőben neves zeneszerzők, népzenekutatók, Bartók Béla, Kodály Zoltán,
Vikár Béla, Halmos Béla, Olsvai Imre és a többiek tiszta forrásból merítettek
zenei kincset, a jövő nemzedékeire, hagyományápolóira is gondolva.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet, a Néprajzi Múzeum
és a Hagyományok Háza közösen idén Nagykálló Városának és Őcsény községnek
adományozta a Tiszta forrás település címet, az ezt megörökítő
emléktáblát, valamint a településen készült népzenei és néptáncgyűjtések
másolatát. A díjat eddig hat magyarországi település vehette át.
Köztudott, hogy Kodály Zoltán az 1920-as években
megyénkben járt népdalgyűjtő körúton és 1921-ben Nagykállóba is ellátogatott. Érdeklődött
– a mára világhírű - Kállai Kettős, Nagykálló XVII. században megalkotott és
négyszáz éven át megtartott, mindmáig élő, énekelt-táncolt hagyománya, múltunk
egyik gyöngyszeme iránt. A táncot ekkor nem tudták megmutatni a zeneszerzőnek,
ezért Nagykálló másik nevezetes muzsikáját: a Szól a kakas már-t rögzítette. De
amikor 1926. november 7-én újra eljött Nagykállóba lejegyezte, majd 1928 nyarán
fonográfra rögzítette a Kállai Kettős dallamait. Zenéjének első rádiófelvétele
1933-ban készült el. Három kísérődallama az egyetlen fennmaradt hagyományos
magyar népdalcsokor. Tánca is különleges: a magyar nyelvterület kevés dramatikus
táncainak egyike, mely a civakodó, majd kibékülő és együtt mulató szerelmesek
történetét meséli el a tánc nyelvén.
A Zenetudományi Intézet Bartók termében tegnap
délután megtartott ünnepségen Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézet
igazgatója mondott köszöntőt, s adta át az elismerést Nagykálló Város
polgármesterének, Juhász Zoltánnak, valamint a településen készült népzenei
felvételeknek a Zenetudományi Intézetben őrzött példányairól készített
másolatokat, valamint egyéb, a népzenei gyűjtéshez tartozó dokumentumokat, hogy
ezeket Nagykálló közintézményeiben tegyék mindenki számára hozzáférhetővé, s
így segítsenek megismertetni őseink népi kultúráját. A polgármester hangsúlyozta,
büszke a kitüntetésre, melyet a cím és a tábla jelent, ami méltó helyre
kerül majd a közeljövőben Nagykállóban.
- Hatalmas elismerés és büszkeség számomra, hogy
Nagykálló Városa megkapta ezt a rangos elismerést. Településvezetőként ilyenkor
látja és értékeli az ember azt a sok befektetett munkát, amit városunk
hagyományainak megőrzéséért, ápolásáért tettünk, illetve tettek elődeink, a
népi hagyományokat ápoló civil szervezetek, szakemberek. Ilyenkor még jobb
nagykállóinak lenni! - mondta Juhász Zoltán polgármester a díjátadót követően.
- Egyúttal szeretnék köszönetet mondani Harsányi Gézáné, Manyika néninek, aki
az elmúlt 15 év során nagyon sokat tett azért, hogy városunk tárgyi hagyományait
összegyűjtse, megőrizze, és ápolja Nagykálló ritka és világhírű zenei
örökségét. |
|
|
|
|
|
|
Forrás: Önkormányzati sajtószolgálat
MTI nonprofit Zrt. 2009 © Minden jog fenntartva.
|
|