A
meghívott vendégek leszakadt településrészeket látogattak meg, majd lakossági
fórumon egyeztették a romák felzárkózásának kérdéseit az Európai Néppárt (EPP) Helyi Párbeszéd rendezvénysorozatának
tarnaleleszi állomásán.
Az „Európa
Heves megyében kezdődik – az európai romastratégia végrehajtásának helyi
aspektusai” című társadalmi egyeztetés kezdeményezője és házigazdája Szabó
Róbert, a Régiók Európai Bizottságának tagja, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke
volt. Az eseményen, a 150 fős közönséggel, Járóka Lívia, az Európai Parlament
alelnöke és Sztojka Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális
Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője,
valamint Kovács Béla, Tarnalelesz polgármestere folytatott párbeszédet. A
rendezvényt megelőzően a meghívottak terepbejáráson vettek részt
Szúcs-Bányatelep és Tarnalelesz Dankó-telep településrészeken. A fórumon jelen
voltak a térség polgármesterei, szakmai döntéshozói, jelentős munkaadói,
intézményvezetők, rendvédelmi és egyházi vezetők, a helyi lakosság és civil
szervezetek képviselői is.
Szabó
Róbert a beszélgetés során elmondta: a hazánkban élő több
százezer fős roma lakosság felzárkózásának záloga a közös gondolkodás, az
együttműködés és a belülről fakadó motiváció kialakítása. Ez Heves megye és Magyarország
jövőjének egyik kulcskérdése is. Az elnök úgy fogalmazott: ugyan Heves megyében
is nőttek a bérek, új munkahelyek létesültek, és javulnak a gazdasági mutatók
is, de elengedhetetlen, hogy a romák felzárkózásának nehézségéivel is megbirkózzunk.
Szabó Róbert szerint kulcskérdés az is, hogy a romák felzárkózásának kihívásait
és a helyi tapasztalatokat a súlyának megfelelően kezeljék minden döntéshozói
szinten, s ezzel a fórummal is igyekeznek hidat építeni Brüsszel és Heves megye
között. A rendezvény meghívott vendégeit, a személyes tapasztalatszerzés
céljából, elvittük olyan településrészekre – Szúcs-Bányatelepre és a
Dankó-telepre is – ahol meggyőződhettek arról, hogy bőven van teendőnk – emelte
ki Szabó Róbert. Heves megyében már működik a Megyei Felzárkózási Fórum, a
szereplők felmérik egy-egy település szükségleteit, s elkészítik az
esélyteremtő paktumot, hogy a következő programozási időszakban, 2021 után, a konkrét
célokhoz igazítva történhessen a forrásszerzés. A környékbeli oktatási
intézményekkel folyamatos kapcsolatban állnak, hogy a munkaadók valódi
igényekhez mérten alakíthassák ki képzési kínálatukat.
Járóka
Lívia hangsúlyozta: a felzárkózás négy pillére a
foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás és az egészségügy. A siker akkor lesz
teljes, ha mind a négy területen előre tudunk lépni, ha az egész családot
együtt tudjuk támogatni. A változás alapját jelentő struktúraváltás hazánkban
már megtörtént: minden gyermek óvodába, iskolába jár, megszűntek a szegregált
intézmények, Heves megyében is elindultak a telepfelszámolások. Az együtt élő helyi
közösségek megtalálják az útjukat, közös jövőt keresnek. Hozzátette: Magyarország
Kormánya elkötelezett küzdelmet folytat a roma lakosság életminőségének
javításáért: 10 éve mintegy 40-45 százalékos volt a roma munkanélküliség,
napjainkban ugyanakkor már csak 14 százalék az álláskeresők aránya a romák
között. Az eredményhez a mára európai viszonylatban is példaértékű közfoglalkoztatás
beindítása is nélkülözhetetlen volt. Az alelnök szerint a legfőbb
szemléletváltást az elmúlt évtizedek megoldáskereséséhez képest az jelenti,
hogy ma már nem a romák helyett akarunk problémákat megoldani, hanem motiválttá
szeretnénk tenni őket abban, hogy maguk is keressék az utat a változás felé. Az
elért eredményekre büszkék lehetünk, s alázattal, hittel folytatni kell az
utunkat – mondta az Európai Parlament alelnöke, Járóka Lívia.
Sztojka
Attila a fórumon kiemelte: a
roma értelmiség megteremtésének eszköze a szakkollégiumi rendszer, a
minisztérium csúcsprojektje, amely történelmi lehetőséget jelent ma
Magyarországon. Napjainkban 350 roma
jár a szakkollégiumok segítségével egyetemre vagy főiskolára. A cél az, hogy
folytatódhassanak az élethelyzetekhez igazodó beavatkozások, s a gyermekeket a
születésüktől fogva segítsék, egészen a foglalkoztatásig.
Kovács
Béla,
Tarnalelesz polgármestere elmondta: az elmúlt 9 évben mintegy 2 milliárd forint
forrás érkezett Tarnaleleszre, felújított óvoda, az iskolában fejlesztő
eszközök várják a gyermekeket, s hamarosan új bölcsődeépítés is indul. Közfoglalkoztatásban
tavaly még 220 főt alkalmaztak, de idén – a közelben létrejött munkahelyeknek
köszönhetően – már csak 70-et. Számos tervük van, egyebek mellett egy új idősek
otthona építése, melyre nagy igény van, s helyben teremtene munkahelyet.
A fórumon a helyi lakosok
észrevételeinek, javaslatainak megismerése lehetőséget adott arra, hogy azokat hatékonyan
képviselhessék az európai és a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása
során.
2019. február 24. www.hevesmegye.hu
|