Önkormányzati sajtószolgálat

2019. április 27., szombat 17:11

Költészet napján Radnótira emlékeztek

A Költészet Napja alkalmából tartott előadást a művelődési házban Aporfi László Ajka - bakonygyepesi születésű középiskolai tanár.A megjelenteket Áment Márton, a Gyepesi Örökségünk Egyesület elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy Aporfi tanár úr 2007 óta minden évben tart náluk irodalmi estet egy-egy költő és író munkásságáról.Aporfi László Radnóti Miklós életútját ismertette. A költő 1909-ben született, édesanyja és ikertestvére a születésekor meghalt. 1921-ben meghalt az édesapja is. 1927-ben kereskedelmi érettségit tett. 1930-ban a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karán tanult tovább. 1934-ben magyar-francia szakos tanári diplomát szerzett. Ugyanebben az évben sikeres doktori szigorlatot is tett. Zsidó származása miatt azonban nem taníthatott, állandó munkahelye sem volt. 1935-ben feleségül vette az ugyancsak zsidó származású Gyarmati Fannit. 1943-ban feleségével együtt a római katolikus vallásra tért át. Sík Sándor paptanár, költő, akihez baráti szálak füzték, keresztelte meg őket a Szent István bazilikában. Az 1940-es évek politikai viszonyai és származása miatt barátai kérték, hogy hagyja el az országot. Ugyancsak hívták külföldi barátai is. De ő nem ment. 1940-ben, majd 1942-ben is behívták munkaszolgálatos katonának. 1944-ben a harmadik munkaszolgálatából már nem tért vissza. A jugoszláviai Bor melletti koncentrációs táborba került. Itt egy kockás füzetbe írta a verseit (egészen a haláláig), mely Bori noteszként vált ismertté. A front közeledtével a tábor lakóit Németország felé viszik (gyalogosan, marhavagonokban). Szentkirályszabadjáról gyalog, erőltetett menetben terelik őket. Ekkor írt verseiben leírja a tábor életét, az embertelen bánásmódot, majd az út nehézségeit, szenvedéseiket. A reményt azonban nem vesztik el, a szabadság utáni vágy nagyon erős. Radnótit még egy másik vágy is élteti, mégpedig a felesége, Fanni iránti szerelme. Mindenáron haza akart térni. Amikor már teljesen reménytelen a helyzete, beteg, kimerült, már szinte menni sem tud, akkor is az élni akarás győz, tovább megyek, mert látni akarom Fannit. Rajongásig szerette feleségét, szerelme élete végéig megmaradt.Győrbe érkezve a járóképtelen, beteg, teljesen kimerült költőt a győri kórházban nem fogadták, teltházra hivatkozva. Ezt követően a Győr melletti Abda határában lőtték agyon 21 társával együtt, és közös sírba temették el őket. 1946-ban exhumálták és Győrben, majd Budapesten a Kerepesi temetőben temették el.Felesége hű maradt férjéhez, nem ment újra férjhez. Élete végéig őrizte férje emlékét.