Önkormányzati sajtószolgálat

2020. január 22., szerda 16:43

Szent Margit napja a gyepesi faluünnep

Áment Márton helytörténeti kutató az Árpádházi Szent Margit napjának 1945. január 19-én történt faluünneppé fogadásáról, a Don-menti harcok bakonygyepesi katonáiról, áldozatairól, az urivi - áttörés 75 éves évfordulójáról beszélt a Gyepesi Örökségünk Egyesület rendezvényén január 19-én a helyi művelődési házban. Domján János helytörténeti kutató az Árpádházi Szent Margit és zárdatársa, Ajkay Alinka kapcsolatáról tartotta előadását.A teltház előtt zajlott programon Áment Márton elmondta, hogy az urivi áttörésnél gyepesi katonák is átélték a borzalmakat. A németek követelték a magyaroktól, hogy vegyenek részt a Szovjetunió elleni harcban. A teljes katonai állományt kérték, de a magyar vezetés ebbe nem ment bele, végül a 243 ezer főre feltöltött 2. magyar hadsereget küldték a keleti frontra. A Don-kanyar légvonalban Budapesttől 1500 kilométerre fekszik, a távolságból 1200 kilométert vonaton, a többit gyalogosan, harcolva tették meg. A Don melletti védőállásban mélység nélküli arcvonal volt, sem második, sem harmadik vonal, így ha az ellenség az elsőt áttöri, zavartalanul vonulhat tovább. A magyarok a német Wermacht egyik hadseregcsoportjának voltak alárendelve. Az orosz páncélos hadsereg háromszoros túlerővel érkezett, a hőmérséklet mínusz 35 C fok alá esett, a puskák használhatatlanokká váltak. Urivnál január 13-án törték át a frontvonalat, amit a soproni negyedik ezred védett. Ebben harcoltak a bakonygyepesiek.Vécsei Béla parancsnok az áttörés előtt a naplójában leírta, hogy nincs kiépített állás, sem tartalék, a 8 kilométert csupán 2 zászlóalj védi, ha az ellenség támad, nagy bajban lesznek. Jáhny Gusztáv hadseregparancsnok hiába kért segítséget, nem kapott. Vissza akart vonulni, a németek nem engedték.A Don menti harcokban 9 gyepesi vett részt.Bognár Mihály bal karját egy bombaszilánk sebesítette meg, Kalász János szemsérülése miatt csaknem teljesen elveszítette a látását, Péller Gyula a légnyomás következtében halláskárosulttá vált. Őket hazaszállították.Gyepes első halottja 1942 őszén Hauzer Mátyás volt, Anczmann Pál eltünt az áttörésnél, Rábaközi Mihály, Hadbognár Mihály is eltünt, Sulyok József lábai megfagytak, orosz fogságba került, ott halt meg. Anczmann Gyula hazakerült. Lugosi Rudolf és Szolnoki József a Szovjetunióban hadifogolyként halt meg.A front vészesen közeledett a faluhoz. A frontvonal közeledtével a gyepesiek 1945. január 19-én fogadalmat tettek arra, ha a háború borzalmai megkímélik a falut, akkor Árpádházi Szent Margit napját, január 19-ét faluünneppé fogadják. A lakosok három napos lelkigyakorlatot tartanak és az Úr asztalához járulnak. Végvári Egyed domonkos rendi paptanár javasolta ezt, aki otthon a szülői háznál tartózkodott. Egyed atya a templomban olvasta fel a fogadalom szövegét, majd körbevitték azt a faluban, és minden családból valaki aláírta. Az atyát 1948. augusztus 15-én, a búcsú napjának reggelén halva találták meg szobájában. 34 éves volt. Gyepesen helyezték örök nyugalomra, ma is járnak a sírjához, hogy segítségét kérjék a bajban.Domján János helytörténeti kutató előadásában arról szólt, hogy ajkai vonatkozása is van Árpádházi Szent Margit szentté avatásának. Budapesten a mai Margit szigeten álló Domonkos rendi kolostorban Ajkay Alinka 20 évig Margit, lV. Béla leánya zárdatársa volt. Margit szentté avatási perében Alinka először nem kívánt vallomást tenni. A vallomástétel megtagadása után súlyosan megbetegedett. Ekkor fogadta meg, ha Isten segítségével meggyógyul, megteszi vallomását a második perben. Azonnal kigyógyult a betegségéből. Alinka eskü alatt vallott Margit szűz életéről, Istenhez fűződő tökéletes szeretetéről, valamint arról, hogy tudott az emberek gondolataiban olvasni. Ajkán van Alinka utca, Szent Margit képe a Jézus Szíve templom negyedik ablakán látható.