AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
2020. szeptember 30., szerda 19:12

Emlék a bauxitbányáról
Az Emlékkönyv a magyar bauxitbányászatról című könyvét mutatta be a szerkesztő, Varga Józsefgyémánt okleveles bányagépészmérnök, az ALUTRÖSZT volt bányászati igazgatójaszeptember közepén, Halimbán a művelődési házban. A rendezvényen a bauxitbányában dolgozott ajkaiak közül többen részt vettek.  Az idén 100 éve fedezték fel a bauxitot előbb Gánton, majd Halimbán. A szerkesztő a kötetet ismertetve elmondta, hogy egy évszázad  a bányászatban rövid idő. Az aranyat, ezüstöt, réz érceket ezer éve bányásszák. Az iparág  csaknem egyidős a mezőgazdasággal, hiszen a földművelés számára a szerszámok, eszközök alapanyagát a bányászat biztosította, amelynek fejlődése a felsőoktatásra is hatást gyakorolt, ugyanis 1735- ben Selmecbányán megkezdődött a bányászati  felsőoktatás.  A társadalombiztosítás rendszerének alapja a bányabalesetet szenvedettek és hozzátartozóik megsegítésére a XV. században saját adakozással létrehozott bányász-társláda intézménye. A bauxit felfedezése 1920 évben Gánton Balás Jenő és Halimbán Zalatnay Stürmer József nevéhez fűződik.  A bauxit bányászat 1926-ban Gánton kezdődött és az 1930.-as években már  az  évi 500 ezer tonna termeléssel a világ második bauxittermelő országa lettünk. A technikai fejlődésnek köszönhetően a munkavégzés egyre könnyebbé és kevésbé veszélyessé vált, de a bányászokra  jellemző fegyelmezett munkavégzés, az emberi egymásra utaltságból eredő összefogás, az egymásért érzett felelősség  társadalom formáló erővé vált. Veszprém megyében a  Nyirád Izamajor I – II, a Darvastó, Dültnyires és Deáki bányák – a halimba térségben a Határvölgy-Szárhegy, Félix, Nyireskut, Cseres, Malomvölgy és Halimba II, III, Halimba délnyugat bányákban folyt a termelés.  A területek közül a világméretekben is élen járt az évente 1 millió tonna termelési kapacitású Halimba II. A  Nyirád térségében alkalmazott aktív víznivó süllyesztés módszer  világméretekben is új volt, az eljárás kezdeményezője, Pohl Károly az ALUTERV vezetője 1975 évben Állami díjban részesült. A Minisztertanács 1989 áprilisában döntést hozott, hogy Nyirád térségében befejezik a tevékenységet. A döntés szerint 1990 június 30-ával a termelést abba kellett hagyni, és a bányák kitakarítását, valamint a vízemelést 1990 december 31-ig be kellett fejezni. Ki kellett dolgozni az ezzel járó gazdasági, foglalkoztatási és ökológiai problémák kezelésének tervét is.A privatizációt követően megszűntek a bauxit és timföld szállítására vonatkozó nemzetközi szerződések, ezért a termelés lényegesen lecsökkent, majd a 2010 évi ajkai vörösiszap katasztrófát követően megszűnt, 2013-ban  bezárták a Halimba II DNY utolsó bauxitbányát. 

Forrás: Önkormányzati sajtószolgálat

MTI nonprofit Zrt. 2009  © Minden jog fenntartva.