Önkormányzati sajtószolgálat

2022. június 25., szombat 18:08

Magyar Szabadságért Díjat kapott Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter

Dr. Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere, egykori izlandi és norvég nagykövet, történész kapta idén Magyar Szabadságért Díjat. Az elismerést a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében, a Magyar Szabadság Napján adta át dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere.
A díjat 2000-ben alapította a Magyar Szabadság Napja Alapítvány, s olyan személyiségek kaphatják, akik az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez.

A kitüntetettet dr. Bod Péter Ákos, az Antall-kormány volt ipari és kereskedelmi minisztere, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke méltatta.
Az ünnepi műsorban Polina Starisyna ukrán dalokat énekelt , Varga Miklós olyan ismert dalokat szólaltatott meg, mind az Európa és a Kell még egy szó, Gémesi György pedig Radnóti Miklós: Nem tudhatom, és Reményik Sándor: Eredj ha tudsz című versét adta elő.
A Turóc vármegyei köznemesi családból származó Nagyjeszeni Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata.
1990-1994 között az Antall-kormány külügyminisztere, 1998-2002 között Magyarország washingtoni, 2011-2014 között norvégiai és izlandi nagykövete.
Politikai meggyőződésének kialakulásában nagy szerepet játszott az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, aminek eseményeiben fegyvertelenül vett részt.
Gimnáziumi évei alatt Antall József, a harmadik Magyar Köztársaság későbbi első miniszterelnöke volt az osztályfőnöke. Tanárként, történészként és értelmiségiként is szemben állt a marxista ideológiát hirdető rendszerrel, álneveken illegálisan terjesztett kiadványokba is írt. Jelen volt az 1987-es első lakiteleki találkozón, majd 1988 szeptemberében a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja lett.
A rendszerváltozás utáni első demokratikusan megválasztott kormány külügyminisztereként jelentős szerepe volt a teljes függetlenségét visszanyert ország külkapcsolatainak az átalakításában, a Varsói Szerződés felszámolásában, a közép-európai országok közötti szorosabb politikai és gazdasági együttműködés megteremtésében. 1994-ben ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérelmét az Európai Unióba.
Számos hazai és külföldi szakmai tudományos egyesület tagja. Több száz tanulmánya, cikke jelent meg itthon és külföldön. 1988-ban alapító tagja volt a Rákóczi Szövetségnek, hasonló funkciót tölt be a Magyar-Horvát Baráti Körben és az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaságban. Készülő emlékirataiban külön kötetben tárgyalja Magyarország kül-, illetve belpolitikai működését és tapasztalatait.

Június utolsó szombatján a Magyar Szabadság Napját ünnepeljük, arra emlékezünk hogy Magyarország területén nincsenek idegen megszálló csapatok. 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét, hazánk ekkor lett ismét független, szabad állam. Az országgyűlés 2001-ben fogadta el azt a törvényt, melyben ezt a napot nemzeti emléknappá, június utolsó szombatján pedig a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.
A díjat korábban az alábbi személyek vehették át:
Nemeskürthy István író, Antall Józsefné, Antall József volt miniszterelnök özvegye, a Kormorán együttes, Makovecz Imre építész, Csoóri Sándor író, Duray Miklós a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke, Pozsgay Imre egyetemi tanár volt államminiszter, Sebestyén Márta énekesnő, Grosics Gyula az Aranycsapat kapusa, Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Rózsás János Gulagot megjárt író, Bánffy György színművész, Markó Béla erdélyi magyar költő, politikus, Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegye, Sólyom László volt köztársasági elnök, Jókai Anna író, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, Halász Judit színművész, a Kaláka együttes, Bálint György (Bálint gazda) kertészmérnök, Beer Miklós váci római katolikus püspök és Roszik Gábor evangélikus lelkész, Geert van Rumund a hollandiai Wageningen polgármestere, és Novák Ferenc (Tata) koreográfus.