Önkormányzati sajtószolgálat

2010. június 28., hétfő 14:39

Átadták a Polgármesteri Aranygyűrű-díjakat (2.)

Kaszai János, Vésztő

Kaszai János Vésztőn született 1945-ben. Nős, két felnőtt gyermeke és két unokája van. A városházán 1964. január 2. óta dolgozik. Előbb előadóként, majd vb-titkárként, később jegyzőként tevékenykedett. Polgármesterré 1992. októberében választották meg először. Azóta négyszer választották újra.

„A polgármesterségen túl 1994-től tagja vagyok a Békés Megyei Önkormányzat Képviselő-testületének, s megalakulása óta a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás alelnöki tisztét is betöltöm. Több mint tíz éven át voltam a Vasutas Települések Szövetségének (VTSZ) országos elnöke is. Ezért nem véletlen, hogy éppen én tiltakoztam leghevesebben a vasutas településként ismert vésztői szárnyvonal megszüntetése ellen. Sajnos ma már a kisvasútból is mindössze egy emlékhely maradt Vésztőn.
Az Uniós csatlakozást követően a temességi Igazfalvával már gazdaságilag is elmélyítettük testvérvárosi kapcsolatunkat. A két település története amúgy is szinte közös, hiszen a 19. század utolsó dekádjában hatvankilenc vésztői telepes család is hozzájárult a Temesvártól közel száz kilométerre, keletre található falu alapjainak lefektetéséhez.
Jó, hogy vannak emberek, akik Babits Mihállyal együtt azt vallják: „A jelent csak a múltból lehet megérteni: a jövőt csak a múlt alapjára lehet felépíteni.” Nekünk, itt Vésztőn élő embereknek is jobban meg kell ismerni településünk múltját, megtapasztalni, hogy a régi korok emberei is törekvőek voltak, akkor is hoztak áldozatokat azért, hogy fejlődjön ez a település. Az, hogy Vésztőt most városként emlegethetjük, köszönhető az ötven vagy száz évvel ezelőtti történéseknek, kezdeményezéseknek is.”

Olajos Mihály, Szentpéterszeg

Szentpéterszegen született 1954-ben. Itt végezte általános iskolai tanulmányait, középiskolába Debrecen-Pallagra, a Balázsházy János Mezőgazdasági Szakközépiskolába járt. Diplomát a szarvasi Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztés szakán szerzett. A rendszerváltozás óta áll a Szentpéterszegi képviselőtestület élén.

„Az elmúlt húsz év alatt a településen jelentős fejlődés történt: 1990-93-ig új nyolcosztályos iskolát építettünk, korszerű tornateremmel, a község infrastruktúrája a csatornázáson kívül teljesen kiépült, 1995-ben új kút fúrásával és a víz tisztításával pedig az egészséges ivóvíz- ellátást is sikerült megoldanunk. Az önkormányzathoz tartozó intézmények épületei felújítottuk, korszerűsítettük, illetve akadálymentesítettük, míg az Idősek Napközi Otthonának épületét teljesen újjá építettük.
Településünkön – Az önkormányzat támogatásával – kiemelkedően sok civil szervezet működik, gazdagítva a falu mindennapi életét: van megyei másodosztályú osztályú futball csapatunk, sportlövőink, önkéntes tűzoltóink, polgárőreink, de horgász és néptánc kör, illetve hagyományőrző egyesület is szerveződött Szentpéterszegen.
A helyi lakosok környezetük igényes kialakításának köszönhetően több éve sikeresen szerepelünk a „Virágos Magyarországért” versenyben, 2007-ben az Önkormányzati Minisztérium fődíját nyerték el Községi Kategóriában. 2004-től elindították a „Takaros Porta” mozgalmat, mely címet évente öt portának ítél az értékelő bizottság. A falu büszke a szép, az igényesen kialakított rendezett környezetre, úgy a belterületre, mint a szűken vett külterületre.”

Dr. Gémesi György MÖSZ elnök posztumusz elsimerésben részesítette Toboz Gyula Bódvalenke volt polgármesterét, aki 2002-től töltötte be a város vezetőjének.
Toboz Gyula felsimerte, hogy a 90%-ban cigány lakosságú településen szemléetváltást kell végrehajtani ahhoz, hogy a a falu fellendüljön.
Így indult el Európai Uniós forrás segítségével a freskófalu program.
Ma már több tucat anyaországi és külföldi cigány származású művész kereste fel Bódvalenkét.
Toboz Gyula 2010 januárjában hunyt el.