|
|
| BUDAPEST FŐVÁROS XXI. Kerület - Csepel Önkormányzata |
| 2012. február 11., szombat 17:53 |
XVI. Csángó Bál Budapesten |
|
2012.
február 10-én a Petőfi Csarnokban rendezte meg a Kisebbségekért - Pro
Minoritate Alapítvány a XVI. Csángó Bált. Idén Lakatos Demeter csángó
magyar költő munkássága előtt tisztelegtek születésének századik
évfordulója alkalmából.
Toró
T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke beszédében
kiemelte, milyen fontos a hagyományok tisztelete, a határon túli
magyarok ügye. Elmondta, Csángóföldön jelenleg 25 helyszínen több mint
2200 fiatal tanulhat magyarul- így keresik a kapcsolatot az
anyaországgal. "Mi magyarok összetartozunk, és fontos, hogy vállaljuk
bátran nemzeti identitásunkat, kultúránkat, történelmünket, múltunkat,
céljainkat és jövőnket..."
A találkozó fővédnöke, Schmitt Pál köztársasági elnök levélben köszöntötte a bál résztvevőit. Az államfő kiemelte: a csángókkal testvérek vagyunk, de sosem árt újra meg újra megismerkednünk. A
nyitóbeszédet követően Lakatos Demeter életét, munkásságát ismerhettük
meg méltatása által, majd páratlanul színes műsor következett.
Tradicionális
viseletükben hagyományőrzők léptek színpadra Forrófalváról, Budáról,
Klézséből, Külsőrekecsinből, Pusztinából, Somoskáról, Gastenyből,
Prejoaia-ból, Setétpatakáról, Balahányospatakáról és Gyimesfelsőlokról. A
műsorban részleteket láthattunk a „Messze hol nap szentül le” című
Lakatos Demeter emlékére készült filmből, melynek rendezője Katits
Kálmán.
Az immár tizenhatodik rendezvény célja
az évek során nem változott: a moldvai és a gyimesi csángó magyarok
páratlanul gazdag népművészetének: viseletének, szokásainak és táncainak
bemutatására hivatott.
A rendezvényt, melyen Eleni Tsakopoulos
Kounalakis amerikai nagykövet is részt vett, Budapest XXI. Kerület
Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 400.000 forinttal támogatta.
Lakatos Demeter
(Szabófalva, 1911. november 9. – Szabófalva, 1974. augusztus 21.) az
első híres moldvai csángó költő, az északi csángó nyelvjárás egyetlen
szépirodalmi megörökítője. Verses önéletrajzát így kezdi: "Móduvának
szép tájaind születem, Ös apáimnak a nyelvit üresztem." A természet
fiának vallotta magát, költői képeit – noha egész életében gyári, sőt
nagyipari munkás volt – a falusi világból vette, a mezei munka, a
pásztorkodás szépségeit énekelve. Különös kontrasztja poézisének, hogy
az Ómagyar Mária-siralom hangján szól, panaszol, kérlel a csángókért.
2009. január 22-én posztumusz megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet.
Szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn – csepel.hu
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|