Önkormányzati sajtószolgálat
MTI - hírügynökség
2020. szeptember 18. péntek
Hírek témák szerint

MEZŐHEGYES VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
2012. október 12., péntek 07:24

Kozma Ferenc és Mezőhegyes (3) – Gluzek Gyula és az ő világszabadalma
Mezőhegyesen 1868-ig csak katonai célú lótenyésztés és takarmánynövény-termesztés folyt. A kiegyezés eredményeként a katonai állami ménesek - így a mezőhegyesi ménes is - a magyar kincstár tulajdonába kerültek. A birtok tehát 1868-ban magyarrá lett, 1869-ben pedig különvált a továbbra is katonai kezelésben maradt ménes (a magyar királyi állami ménes) és a civil ménesbirtok (a magyar királyi állami ménesbirtok). Az iparinövény-termesztés, valamint a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés beindulásával a birtokon igen dinamikus fejlődés vette kezdetét. E korszak két meghatározó egyénisége Kozma Ferenc és Gluzek Gyula volt. A magyar kormány nevében Kozma Ferenc vette át a császári kincstártól a ménesbirtokot, és fejlesztette lóállományát világhírűvé. Emellett neki is része volt abban, hogy Gluzek Gyula 1876 és 1892 között jószágigazgatóként a magyar királyi állami ménesbirtokon tevékenykedhetett. Az osztrák katonai kormányzat külterjes gazdálkodásától a csőd szélére került birtokot Gluzek Gyulának sikerült Európa egyik legnagyobb és legszebb mezőgazdasági nagyüzemévé fejlesztenie. Eredményeit a szarvasmarha-állomány importált anyaggal való felfrissítésével, a megcsappant talajerő megújításával, üzemek létesítésével, a kor színvonalán álló gépesítéssel, iparvasúti hálózat kiépítésével, s a birtoknak az országos vasúthálózatba való bekapcsolásával érte el. Jellemző tény, hogy a birtokán termelt búza termésátlaga több mint kétszeresére emelkedett. Kozma Ferenc támogatásával, magas szintű képviseletével a Gluzek Gyula javaslatára elfogadott koncepciók, készülő tervek alapján a századfordulóra Európa egyik legmodernebb mezőgazdasági üzeme épült itt ki, saját telefon-, távíró- és kisvasúthálózattal, és olyan ipari üzemekkel, mint a kendergyár, a cukorgyár, a fa- és állatifehérje-feldolgozó, a malom, a vágóhíd, a szeszgyárak, a szeszfinomítók. A birtoknak saját templomai, óvodái, iskolái voltak, kórháza, gyógyszertára volt és az időseknek külön otthon épült.
A fejlődésnek a szó szoros értelmében kiemelkedő emléke a Gluzek Gyula által tervezett és 1888-ban megépíttetett Gluzek Gyula elevátor magtár. Az eklektikus, hatemeletes épület a maga korában világszabadalom volt. Azaz a világon egyedülállóan gépi szállító-, emelő- és rostáló berendezésekkel volt felszerelve, s a fából készült csövek úgy voltak elhelyezve benne, hogy a kukoricát osztályozni lehetett. A magtár egyszerre háromszáz vagon (!) kukoricát tudott befogadni.
Pusztulása során 1981-ben az elevátor-rész kiégett. Az épület azóta is omlik-bomlik. Bent a pinceszint teteje beszakadt több helyen.  Nagy szerencse, hogy 1978-ban az elevátor-részről felmérés és fotódokumentáció készült, így ezt a fantasztikusan értékes agráripari műemléket egészében meg lehetne (és meg kellene!) menteni.
Turisták hadát lehetne Mezőhegyesre csalogatni, hogy megszemlélhessék a Peregpuszta 57-es major kiemelkedő épületét.
A ma kezdődő Mezőhegyesi Kozma Ferenc Napok programjában a Peregpuszta 57-es major meglátogatása azonban okkal nem szerepel.

8 csatolt kép 87654321
Vissza

Küldje tovább ismerősének

Nyomtatóbarát változat