|
|
| SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
| 2012. november 3., szombat 23:19 |
100 éves a bölcsészek épülete |
|
Kiállítás
nyílik hétfőn a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának
százéves épületéről, amely a közelmúltban kapott műemléki védelmet. Az
épület eredetileg a Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal volt
és csak 1925 óta ad otthont a Szegedre menekült kolozsvári egyetem
jogutódjának.
A tárlaton a múlt és a jelen találkozik. A több tucat fotó egyik része
egykori tervrajzokat, korabeli képeket ábrázol, míg a többi a
közelmúltban készült, és az épület szépségét igyekszik megragadni. A
művészi fotókat Szentgyörgyi Anna készítette.
Leszámoló hivatalból lett egyetemi központ
Az Egyetem utca 2. szám alatt álló neoromán stílusú épület 1925 óta ad
otthont a Szegedre menekült kolozsvári egyetemnek és mai jogutódjának.
Mellette épült fel később a Közép-Európa egyik legmodernebb egyetemi
könyvtárának is otthont adó Tanulmányi és Információs Központ, érdekes
összképet teremtve régi és új között – mondta Csernus Sándor dékán,
hozzátéve, a mostani tárlat is itt látható majd. Az egyetem honlapján
fellelhető történelmi áttekintés szerint 1925-ben az épület harmadik
emeletén kapott helyet a Bölcsészettudományi Kar.
Az épület folyosói nem voltak mindig hangosak a nyüzsgő diákélettől,
eredeti megrendelője az 1887-ben Szegedre települt, több száz
alkalmazottat foglalkoztató Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló
Hivatal volt. A központi hivatal épületének lehetséges helyszínéül több
terület is felvetődött, de az 1910-re már hanyatlásnak indult, az
isztambuli transzkontinentális út részét képező Petőfi sugárút mellett
fekvő elhanyagolt állapotban lévő, eredetileg dísztó funkciót betöltő
Korcsolyázó-tó egy részére és annak környékére esett a végső választás.
Az épületben működik a város legrégebbi felvonója
Az épület tervének elkészítésére 1911-ben jeligés pályázatot hirdettek,
amelyen kizárólag Szegeden élő építészek vehettek részt. A pályázat
kritériuma meghatározta, hogy az épület „komoly” stílusjegyeket kell
viseljen, a szecessziós stílus mellőzendő volt. A 3 ezer koronás első
díjat Ottovay István és Winkler Imre építészek terve nyerte el. Az
épületbe két lift is került, amelyek egyike ma is működik, és amely
Szeged városának legrégibb felvonója. Az épület feszített munkatempóban
egy év alatt 1912. augusztus 1-jére készült el. A tereprendezés során a
természetes tó egészét feltöltötték.
Legendás oktatók és diákok
Az épületet neoromán stílusjegyek – rizalitok, pilaszterek, zömök
tornyok – határozzák meg. Eredetileg a mai Ady téri és Egyetem utcai
oldal megegyező kialakítású volt. Az oktatási igényekhez igazodó végső
arculatát 1930-ban nyerte el: Ady-téri homlokzatához Rerrich Béla tervei
alapján épült a 260 főt befogadó Auditórium Maximum sokszög alakú
előadóterme.
A Bölcsészettudományi Kar nagy előadótermében tartotta
irodalomtörténeti előadásait Sík Sándor 1930 és 1944 között. Ugyanott
több neves magyar író szólt népes közönségéhez, köztük Illyés Gyula,
Németh László és Veres Péter. A Bölcsészettudományi Kar hallgatója volt
Radnóti Miklós is 1930 és 1935 között.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|