|
|
MEZŐHEGYES VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT |
2014. február 15., szombat 11:29 |
Kistérségi kulturális fesztivál Mezőhegyesen |
|
Mezőhegyesen
január 24-én rendezték meg a Magyar Kultúra Napját a József Attila ÁMK
aulájában, illetve színháztermében, négy település: Mezőhegyes,
Magyarbánhegyes, Dombegyház és Végegyháza amatőr művészei és művészeti
csoportjai részvételével. A program ismertetése után Mitykó Zsolt
alpolgármester köszöntötte Kovácsné dr. Faltin Erzsébet polgármestert, Sódarné
Varga Gyöngyit, Magyarbánhegyes polgármesterét, a képviselő-testület jelen lévő
tagjait, Zsótér-Erdélyi Dórát, a Mezőkovácsházi Tankerület József Attila
Általános Iskola, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóját, valamint
Soósné Záluszki Máriát, a József Attila ÁMK igazgatóját.
A
képzőművészeti kiállítás megnyitója előtt Ovszák Bernadett felolvasta Tamási
Áron Időszerű tanítás című írását, mely első alkalommal a Brassói Lapok 1940.
március 24-ei lapszámában jelent meg, és a mai napig semmit sem vesztett
aktualitásából. Deliné Szabó Éva művésztanár méltatta a magyarbánhegyesi Pótári
János (fotó), Vígh Andrásné (gobelin), Gönczöl Gizella (szőnyegek), a
mezőhegyesi születésű Kovács Tiborné Török Erzsébet (festmény), a Kunágotai
Bereczki Máté Általános Iskola tanulóinak, valamint a Mezőhegyesi József Attila
Általános Iskola alapfokú művészeti iskolája képzőművészeti csoportjának
munkáit.
Megnyitóbeszédében
Kovácsné dr. Faltin Erzsébet polgármester aláhúzta: – A Magyar Kultúra Napját
1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban
ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. – A magyar himnusz az
egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem
uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar
nemzet tette saját himnuszává – emelte ki.
A mintegy
másfélórás program a modern tánctól kezdve, a komolyzenei- és népzenei műveken,
a szavalatokon keresztül, a popzenéig terjedt. A 21 műsorszámból ki kell emelni
Gönczöl Gizella Kitartok című (saját alkotás) szavalatát, Tamás Erzsébet Juhász
Gyula Anna örök című versének interpretálását és Pozsárné Nagy Ilona Kosztolányi
Dezső Akarsz-e játszani című versének előadását. Dicséretet érdemel a
Mezőhegyesi Református Egyházközség Kálvin Kórusának összeállítása (Liszt
Ferenc-dr. Vargha Károly: Hajnalozó, Ismeretlen szerző-dr. Vargha Károly: Kék
ibolyácska, J. S. Bach: Készülj urad elé lelkem), Ovszák Bernadett Wass Albert:
Adjátok vissza a hegyeimet című versének előadása, Dere Máté zongora játéka
(Bartók Béla: Dudások), valamint a dombegyházi Héthalom Citerazenekar és
Népdalkör Tréfás népdalok című válogatása. Zsóri Martin „Twist miniszter”-e
(Fenyő Miklós-Novai Gábor: Hotel Menthol) nyugodtan mondhatjuk, fiatal kora
ellenére, nem csak tehetséges, de érett előadóról is árulkodik.
Farkas Tóth
László mindenképp külön bekezdést érdemel. A Magyarbánhegyesen élő országos
hírű szobrászművész, akit a helyiek csak „a fafaragó”-nak neveznek 1982-ben
végzett a párizsi Sorbonne Egyetem szobrász szakán. Néhány évvel ezelőtt a
Kossuth-díjas Kő Pál szobrászművész hívta tanítani a pécsi egyetemre, mégsem
ment. Azt mondta: – Minek költöznék én városba, amikor a városi képzőművészek
falura mennek élni, alkotni.
Mivel Farkas Tóth szobrászművész, magától értetődik,
hogy nem szerepelhetett munkáival az amatőr kiállítók között. Mégis, miért
beszélek akkor róla ennyit? Mint megtudtam, voltaképpen szülői erőszakra
kezdett el tanulni zongorázni Garai Anna zongoratanárnőnél, a történelmi Garai
család leszármazottjánál, majd a szegedi konzervatórium orgona-zongora szakán
folytatta zenei tanulmányait.
Amit eddig is tudtam: kiváló művész. Nos,
zongorajátékára sem tudok mást mondani. Több magyarbánhegyesi versmondó
szavalatát kísérte zongorán, illetve szintetizátoron. A dallamokat a versek
hangulatához igazítva, invenciózusan barangolt a különböző stílusok között, s
ami fő, a jelenlévő hallgatók egy Mezőhegyesen debütáló Farkas Tóth szerzemény
(Az erdő fohásza) egy tételének is fültanúi lehettek.
Egy biztos, nem lennék a beosztottja.
Nehezen viseli a fegyelmezetlenséget, a pontatlanságot, a pongyolaságot. Mint
ahogy Karinthy a humorban, ő a művészetben nem ismeri a tréfát. Maradok hát
inkább a barátságnál!
Szerző: M. Szabó Mihály
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|