|
|
| FONYÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
| 2023. május 30., kedd 15:57 |
Ripka Ferenc fonyódi szobra a Szaplonczay sétány új dísze |
|
Dr. Ripka Ferenc emlékének adózva avatott szobrot Fonyód
Város Önkormányzata a nemrégiben megújult Szaplonczay sétányon, amelyet a
Balatoni szél szobortól nyugati irányban helyeztek el.
Ripka Ferenc 1871-ben született Isaszegen. A
középiskolát a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban végezte, majd a budapesti
műegyetemre, és a jogi karra iratkozott be. Jogász korában 1894-ben a Ganz
Gépgyár szolgálatába lépett, mint német-magyar levelező. Hamarosan a gyár által
létesített városi világítási telepek ügyeinek felügyelője lett, s személyesen
is szervezte a villamos világítás bevezetését az ország számos városában. 1910-től
a Gázművek helyettes vezérigazgatója lett, két év múlva az első számú vezetőnek
nevezték ki. Ebből az állásból választották meg 1925-ben Budapest főpolgármesterévé.
Szakértelme, tapasztalata alkalmassá tette a hivatal elnyerésére.
Aktívan részt vett a várospolitikai küzdelmekben. Feladata
nem volt könnyű: a világháború után visszavezetni a várost a normális, békés
életre. Ezt sikeresen megoldotta a korabeli városvezetés.
Ripka 1932-ben lemondott, fokozatosan visszavonult a
várospolitikától, és a kor igényének, szokásának megfelelően, minden idejét
társadalmi-egyesületi tevékenységére fordította.
Krónikus szívbetegségben hunyt el 1944. március 9-én.
„Minden nemzetnek, minden településnek a kultúrája, az
emlékezetpolitikája, a hagyományőrzése szilárd útjelző, mely megmutatja nekünk,
honnan jöttünk és kijelöli számunkra azt az utat, ahová reményeink szerint el
fogunk érni. Ripka Ferenc is olyan ember volt, aki jó példájával utat mutatott
nekünk.” - mondta köszöntőjében Erdei Barnabás, Fonyód
alpolgármestere, aki megköszönte a családnak, Ripka Ferenc leszármazottainak,
hogy a szobrot a településnek adományozták, mely méltó helyre kerülhetett.
Fonyódi vonatkozások
Ripka Ferenc 1907-ben vásárolta meg fonyód-bélatelepi
villáját, ahol egészen haláláig nyaralt.
A fonyódi községi képviselő-testület 1925 szeptemberében
díszpolgári címet adományozott a székesfőváros főpolgármesterének, aki a
faluért 1907 és 1944 között végzett sokrétű munkájával bőven megszolgálta azt.
Kapcsolatait, befolyását a jó ügy - vagyis Fonyód fejlődése - érdekében használta
fel, és segítségével létrejöhetett a római katolikus plébánia és átépítették,
kibővítették a templomot, megépítették a plébánialakot, elkészült a hegyre
felvezető műút két, máig álló ikonikus emlékhellyel. Bizonyosan nem véletlenül
Fonyódon épültek meg a főváros árvaházainak fiú- és leány üdülőtelepei, a
polgári iskolát adományaival segítette, a villanyvilágítás is az ő
közreműködésével valósulhatott meg.
Bélatelepi villájában vendégeskedett a korszak társadalmi és
politikai elitje, Bethlen miniszterelnöktől kezdődően Vass József népjóléti
miniszteren át egészen a Habsburg hercegi család több tagjáig. Nála nyaralt
Rakovszky Iván belügyminiszter, Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter is.
Megkerülhetetlen az a lelkes és önzetlen munka, amellyel – a
fürdő-érdekeltség elnökeként - Bélatelep fejlesztése révén a balatoni kultúrát
szolgálta, s ezzel Bélatelepet a legrendezettebb balatoni üdülőhelyek
színvonalára emelte, ahol vízvezeték, villamos világítás, csónakkikötő, kitűnő
sétautak, virágkultúra jelezték az eredményeket.
Ő mondta azt, hogy amióta Fonyódon nyaralt, azt
tapasztalta, hogy a Balaton minden fáradtságát, idegességét eltüntette, s
minden ősszel felfrissülve, regenerálódva tudott visszamenni a munkahelyére.
Vagyis, őt a hála is ott tartotta, mert annyi jót kapott a fonyódi hegytől, a
Balatontól!
Katona Csaba történész (Magyar Nemzeti Levéltár Országos
Levéltára) mutatta be Ripka Ferenc országos jelentőségét.
„Ripka Ferenc személye kétséget kizáróan pozitív
nyomot hagyott a történelmünkben. Társadalmi rangját önmagának, tanulmányainak,
ambícióinak és teljesítményének köszönhette. A polgári társadalom egyik jeles
képviselője volt, amely a korábbi, rendi társadalmat váltotta a Monarchia
idején. Fiatalon elveszítette erdész édesapját, ám kiemelkedő tanulónak
számított, tehetségére sokan felfigyeltek. Budapest egykori főpolgármester
életében még Isaszeg és Fonyód játszott döntő szerepet, mint számára kedves és
fontos település.”
Az eredeti szobor alkotója Szentgyörgyi István (1930, bronz),
a szobor mérethű, hiteles másolata Szmrecsányi „Boldi” szobrászművész
öntőműhelyében készült. A mellszobrot a Ripka család adományozta Fonyód
városnak.
Örkényi Boldizsár, Ripka Ferenc dédunokája
megköszönte mindenkinek, aki lerótta tiszteletét dédapja emléke előtt.
„Ripka Ferenc családja hat generáció leszármazottaiból
áll. Tizenhat dédunokája van, a család tagjai közül többen a világ minden
tájára elszakadtak, de büszkén és tisztelettel gondolnak a neves felmenőjükre.
Nagy megtiszteltetés, hogy Fonyód városa hűséges és ünnepélyes megemlékezéssel
minden alkalommal törekszik Ripka Ferenc emlékét méltó módon ápolni. Fonyód
jótevője egykor árva gyerek volt és ő megtanulta azt, hogy a jövő nemzedékét
fel kell karolni. Ez jellemezte őt Budapesten is. Orvosi célokat, a
gyermekeket, a fejlődést egész életében támogatta. Ez a szobor azt jelképezi,
ahogy dédapánk most átnéz a túlpartra és előre tekint a szép magyar jövőbe,
ennek emlékét őrizzünk tovább.”
A szobor leleplezését a koszorúk elhelyezése követte, majd Erdei
Barnabás a város elismerését adta át Örkényi Boldizsárnak és Örkényi
Kristófnak, egy - egy emlékérem
formájában, mely mindig emlékeztet majd arra, hogy Ripka Ferenc mennyit tett
városunkért, a családnak pedig köszönetét fejezte ki a szobor adományozásáért.
A szobor mostantól az impozáns Szaplonczay sétány új dísze lesz.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|